Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A vegyi vonzás magyarázatának fejlődése

IRODALOM: [1] Lucretius Carus: A dolgok természetéről. Ford. Kis Géza. Bukarest, 1957. [2] Albertus Magnus: De rebus metallicis et rnineralitaus libri V. [3] Paracelsus, Theophr.: Arcana Divina, Schaffhausen, 1555. [4] Poppius, Johannes: Hodogeticus chymicus oder Wegweiser zu Chymischen Medizin. Leipzig, 1627. [5] van Helmont (Eromnitan Suburbanum): Kurtze Vorstellung der zur edlen Chymie gehörige Wissenschaft. É. n. |6] Geoffroy, ainé: Table des différents rapports observés en chimie entre différentes substances. Mém. de l'Ac. 1718 . 202. [7] Reviczky, Antonius: Elemen

ta philosophiae naturalis. Tyrnaviae, 1758. [8] Fürst, Joannes Michael: Compendium chimico-medicum. Viennae, 1752. [9] Zágoni, Gabriel: Diss, inaug. med. de inventis hu jus saeculi in arte salutari novis. Traiecti ad Rhenum, 1784. [10J Spielmann, Jac. Reinbold: Institutiones Chemiae. Argentorati, 1768. [11] Bergman: De attractions bus electivis. Nov. Act. Upsal. II. 159. [12] Horváth, Joh. Bapt. Physica generalis. Tyrnaviae, 1776. [13] Lumniczer, Stephanus: De rerum naturalium adfinitatibus. Posonii, 1777. [14] Andrási—Lányi—ötvös—Mayer: Posotiones ex physica generalis. Claudiopeli. 1783. [15] Kirwan Richard: Physisch

—

chemische Schriften. Berlin u. Stettin, 1785. [16] Pankl, Matthaeus: Compendium institutiorum physicarum. Budae, 1797. [17] Jaquin, Joseph Franz: Lehrbuch der allgemeinen und medizinischen Chymie. Wien, 1798. _18] Winterl

, Jakob Joseph: Prolusiones ad chemiam sacculi decimi noni. Budae, 1800. [19] Nyulas Ferentz: Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról. Kolosvárott, 1800. [20] Berthollet, Claude Louis: Recherches sur les lois de l'affinité. Paris, 1801. (V. ö. Ostwald's Klassiker der exakten Wissenschaften Nr. 74., Leipzig, 1896.) [ííl] Kováts Mihály: Chémia vagy természettitka. Buda, 1807. [22] Pánkl: Notitia ad supplementum cursus chymici. Scripta per Samuelem. Csong-jmj de Csegez. 1809 (Kézirat, a kolozsvári volt unit. koll. könyvtárában 213. sz.) [23] Berzelius: Lärbok i Kimien. Stockholm, 1818. [24] Berzelius: Essai sur la cause des proportions chimiques et sur 1' influence chimique de 1' électrieité. Paris, 1819. [25] Schuster: Chemia theor. et pract. É. n. (Kézirat a TIT Könyvtárában, 1989. sz.) [26] Irinyi János: A vegytan elemei. Nagyvárad (1847.) [27] Baraschu Julius: Minunele naturei. Bucuresti, 1852. |28] Hoef

er, Ferdinand: Kistoire de la chimie. Paris, 1866. [29J Kopp

, Hermann: Die Entwicklung der Chemie in der neueren Zeit. München, 1873. [30J Tudományos mozgalmak hazánkban. Term. tud. Közi. 1877. 245. 46. [31] Bert/ieíoí

3Marcellin:Mécanique chimique fondée sur la thermochimie. Paris, 1879. [32] Than Károly: Vegyereiytani vizsgalatok. Értekezések a term. tud. köréből. XI. köt. 4. és 23. szám, 1881. [33j Földváry Vilmos: Üjabb elméletek az affinitásról, különös tekintettel a szerves vegyületekre. Term. tud. Közi. 1893. 152—161. [34 j pLicerua y Alvarez, Eugenio: Los grandes problémás de la quimica ccntemporanea, y de la filisofia natural. Santiago, 1893. [35] Them Károly: A chemiai affinitásról. Term. tud. Közi. Pótf. 1894. 1—22. [3Gj Söderbaum, H. G.: Berzelius'

Werden und Wachsen. Leipzig, 1899. [37] Herz

, W. Grundzüge der Geschichte der Chemie. Stuttgart, 1916. [38] Ephraim

, Fritz: Zur Kenntniss der chemischen Affinität. Die Naturwiss. 1919. 49. 139] Waiden, Paul: Geschichte der Chemie, 1950. [40] Lockemann, Georg: Geschichte der Chemie, Berlin, 1950. [41] Kudrjavcev, p. Sz.: A fizika története. Budapest, 1951. [42] Erdey—Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. Budapest, 1958. 471