Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival

csak egy-egy felhőátvonulás, egy-egy szélroham töri meg érzékenyen. A változás görbéje — az erőteljes ki- és besugárzás miatt — a talajfelszínen és nyílt terepen a legmeredekebb. Zárt vegetációs térben, ahol a ki- és besugárzás elleni védelem fokozottan fennáll, az ellentétek elsimulnak, a légnedvesség ingadozása kisebb. A zárt tér a napsütés hatására is sokkal kevésbé reagál. Vannak hosszabb periódusú változások, időszakos és évi változások. A talajszint (gyepállomány) és az 1,5 m-es szintű légréteg páratartalmának változása. A = talajszint, B = 1,5 m-es szint. A légnedvesség minimuma kezdetben (10 óra) a rövid fűállomány száraz talajának elég erős 'nszolációja következtében a talajszinten észlelhető. A később felerősödő száraz szél hatására a felső réteg veszti el páratartalmát. A 24 órás változás ritmusát a tartós felhőzet és a csapadék, a nagy légtér páragazdagsága és a köd enyhíti, vagy teljesen meg is szünteti. A nagy légkör időjárása ilyen esetekben valósággal „felfalja" a kisterek mikroklímáját. A besugárzás a minimumra csökken, a szabad légkör elözönli a talajfelszín birodalmát is. Észlelő állomásaink (augusztus 28-án) a következő időbeli változásokat mutatták. Eltérés a levegő páratartalmában (III. táblázat): A grafikon és a táblázat tanúsága szerint a légnedvesség ingadozása a szabad helyeken a legnagyobb. Zárt helyen a növényállomány sűrű.409