Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival

III. táblázat. Hely Minimum % Ideje óra Maximum o/o Ideje óra Abszolút különbség o/o Zárt patakvölgy 50 14 63 16 13 Nyílt dombtető 38 14 57 10 19 Száraz erdő 46 14 60 10 14 sége és magassági kiterjedése, azonkívül a terepmélyedések, a légnedvesség ingadozását kedvező módon befolyásolják. A növények többsége megkívánja a levegő bizonyos magasabb fokú nedvességét, de a növények tömege ezt a kedvező légkört meg is teremti magának. Növekedése közben mind többet párologtat, fogja a szelet, beárnyékolja a talajt és saját állományát. Lényegsen csökkenti a légnedvesség ingadozását és tartósan magasabb nedvességszintet biztosít. A grafikonból kitűnik a növénytakaró és a légnedvesség dialektikus összefüggése, a mennyiségi és a minőségi változások megbonthatatlan kapcsolata. Az évszakos változásokat a napiaknál sokkal hosszabb hullámvonal jellemzi. A görbe nyáron lefelé, télen felfelé tart. Télen a levegő relativ -páratartalma nagyobb, mint nyáron. A görbe hullámhegyén (téli félév) a napi ingadozások csökkennek, hullámvölgyén (nyári félév) emel5. ábra. A légnedvesség időbeli változása 10—16 óra között. A = zárt patakvölgy B —: nyílt, füves dombtető, C — száraz erdő. A legkisebb légnedvesség, és a legnagyobb ingadozás (az erősebb felmelegedés, a száraz szél nyomán), a nyílt dombtetőn tapasztalható. (Mérés 1,5 m-es szinten.) .410