Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival

hőtől árnyékolt, ködös. A talajközeli légtérben ezért mindig másfajta mikroklíma alakul ki. A mikroklíma egyik fő tényezője tehát a nagy légrétegek éghajlata és időjárása. A legélesebb mikroklimatikus különbségek a be- és kisugárzás szélsőségei közben lépnek fel, tehát napsütésben és derült éjszakán, amikor e szélsőségeket más tényezők, a szél vagy a felhőzet le nem tompítják. A mikroklíma kifejlődésének optimuma tehát a nyári, napsütéses, szélcsendes száraz időjárás. Az eső, a nagy légtér magas páratartalma, a felhőzet, valamint az alsó és felső légrétegeket összekeverő turbulens levegőmozgás a talajfelszíni térség klimatikus eltéréseit erősen csökkenti, bár teljesen soha meg nem szűnteti (a szelet például már maga a talajfelszín is fékezi a súrlódás által). A talajközeli légtér klimatikus változásainak másik fontos tényezője a földfelszín minősége: a vízfelület, a talajfelszín nedvessége, a talaj színe, anyaga és szerkezete, valamint a hővezetést módosító szervesanyag tartalma, a domborzat változása, és nem utolsó sorban a növénytakaró megléte, sűrűsége, vagy teljes hiánya. A homogén földfelület (pl. az óceánok, puszták, sivatagok felszíne) nagy területen egységes mikroklímát biztosít, a fizikailag tarka felszín felett a mikroklíma is nagyon változatos. A felsorolt tényezők nem függetlenül, hanem dialektikusan összekapcsolódva működnek, és nem állandó jellegűek, hanem változó összességet alkotnak. Az élő szervezetek jelenléte és hatása lényegesen hozzájárul egy-egy földfelszíni légterecske mikroklímájának állandó változásához, mert a növény megnő, árnyékot vet, szélvédelmet ad — folyton különböző mértékben —, utána megérik, elszárad, levelet hullat és környezetében a mikroklíma fokozatosan megváltozik [2]. A fentiekhez kapcsolódik az emberi társadalom munkája, a természeti földrajzi környezet (különösen a talajfelszín, növényzet, vízgazdálkodás) átalakítása révén. Itt az ármentesítésre, a mocsarak lecsapolására, az erdők irtására és ritkítására, a talajművelés különböző módozataira, a különböző mikroklímát teremtő gazdasági növények elterjesztésére kell gondolnunk. A természetes folyamatot erősen megzavarják az emberi építmények. Más a városok, a falvak, a kőfejtők., a pályaudvarok, a salakhegyek mikroklímája, mint esetleg az erdőségé. A társadalmi munka hatása eleinte tudattalan, spontán, de a szocialista társadalomban mindinkább tervszerű és tudatos, komplex jellegű átalakítás. A mezőgazdaságban például a tájtermesztéssel kapcsolatban nemcsak termesztési problémákat oldunk meg, hanem vele összefüggő talajjavítási, hidrológiai, légnedvességet szabályozó kérdéseket is, még pedig olyan módon, hogy azok szerves összefüggése a legjobb természeti adottságokat biztosítsa a termelés számára. Ebben az összességben a tényezők egyensúlya lehetőleg stabil, az optimális mikroklíma lehetőleg változatlan, illetőleg a hasznos mikroklimatikus tényezők egyensúlya a termelési körzet további fejlődésében is biztosított. 26 401