Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival

A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival. A sokirányú és törvényszerű összefüggések rendszerében a felszí­ni és a talajközeli légtér nedvességtartalma is jellemző földrajzi ténye­zővé válik. Egyaránt fontos a természetes növénytakaró, valamint a gazdasági növények élete szempontjából. Összefüggéseit már egyetlen napi megfigyelés alapján igazolni lehet. Az alábbiakban ilyen igazolások összefoglalása következik mérések alapján. A légnedvesség-mérések helye a Bükk-hegység délnyugati részén fekvő Almár-völgy, a völgynyílás közelében, a völgyfenéktől a völgyol­dalakat határoló dombtetőig terjedő terület. A terep a mikroklíma szem­pontjából változatos. Az egyik mérés-sorozat csupán a helyi különbségek megállapítását, a másik az időbeli különbségek feltárását is célozta. A helyi különbségek megállapítására szolgáló terep: patakterasz, mellette 5 méterrel mélyebben fekvő keskeny patakvölgy (és meder) szélvédett helyzetben dús növényzettel, azonkívül egy vasúti töltés, mellette me­redek sziklafal sötét színű agyagfalából. Az időbeli különbségek meg­állapítására is szolgáló terep részei: zárt patakvölgy (erdőben, növény­zettel jól borított völgyszükület), nyílt dombtető (az előbbinél 60 m-rel magasabb, széljárta fátlan legelő), és végül ugyanezen a magaslaton fekvő száraz erdő (az erdőszéltől befelé 100 méterre, patak nélkül, szá­raz talajjal, lombos fákkal és aljnövényzettel). Területünk egyes részei gazdasági kihasználás szempontjából is különböznek egymástól. Egyik része erdő és legelőterület (irtás), a másik kopár sziklafal, enyhébb lej­tőin ritkán növő lágyszárú növényekkel. Gazdaságilag legjobban átala­kított terület az új szarvaskői bányavasút töltése. A szeszélyesen ka­nyargó területsáv csak helyenként volt kitéve a napsugárnak, nagyobb részét az erdő beárnyékolta. A mérés időpontja 1959. augusztus 27, 8—16 óra. A nagylégtér fon­tosabb időjárási adatai ez idő alatt a közeli Egerben (a meteorológiai megfigyelő állomáson): Az időjárás általános jellege száraz, viszonylag kevés légnedvesség­gel. Hosszú idő óta nem volt eső, a talaj keveset párologtat. A napi hő­ingadozás magas értékű. A helyszínen az időjárás napos, az állandóan fújó északnyugati szél a déli órák felé egyre erősödik, délután gyengül. A talajfelszíni és talaj közeli légtér a maga sajátos hatástényezőivel kü­lönböző módon átalakulva, a fenti viszonyokat (és e viszonyoknak a vál­tozásait) tükrözi. Méréseink a levegő relativ páratartalma mellett — különböző he­lyen és időben — a hőmérséklet és a szélsebesség mértékének a megál­lapítására is kiterjedtek, a kapcsolatok közelebbi kimutatása céljából. A páratartalom mérésére Assmann-féle aspirációs készüléket használtunk. radiációs minimum legalacsonyabb hőmérséklet legmagasabb hőmérséklet napfénytartam 5 C° 9 C° 28 C° 13 óra .02

Next

/
Thumbnails
Contents