Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Edelényi Béla: Adatok Eger és Hajdúszoboszló környékén élő békák belső élősködő férgeinek ismeretéhez

fekszik közvetlenül. Alakja majdnem szabályos gömb, átmérője a herék szélességét nem éri el. A szikmirigyek az ovarium előtt, a hasi szívóko­rong irányában, egy-egy vesealakú test formájában láthatók. Az ova­riumból kiinduló pete vezető, majd ennek későbbi folytatásában az ute­rus oly tömötten kanyarog és tölti ki a test teljes második és nagyobbik szakaszát, hogy egyéb szervet szinte alig lehet látni tőle. A peték világos barnás-sárga színűek, tompán lekerekített, zömök ovális alakúak. Még a testvég kicsúcsosodó elvégződése is petével tömötten látható. A kifej­lett pete hossza 0,035 mm, szélessége 0,025 mm. Pneumonoeces varieqatus Rud. A békák egyik legnagyobb és egyben leggyakoribb tüdőben élőskö­dő'mételyférge. A megvizsgált 158 Rana rid. és R. esculenta közül 107­nek a tüdejéből került elő (67,7%). Átlagosan 3—4, de elég gyakran 10 —15, sőt egy esetben 50 darabot találtam egy gazdaállatban. Hosszúsá­ga a 18 mm-t is elérheti, legnagyobb szélessége 1,5—2 mm. Alakja megnyúlt, tömlőszerű. A test hát-hasi irányban kissé lapított, a test eleje felé kismérték­ben elvékonyodik. Testfelülete sima. Az ivarérett példányokon a két szívóko­rong a test elülső felén, egymáshoz kö­zel figyelhető meg. Egészen fiatal példá­nyokon viszont a hasi szívókorong a testvéghez esik közelebb. Ebből az kö­vetkezik, hogy fejlődése és növekedése folyamán a hátsó testvég erőteljesebb ütemben növekedik, mint az első. A két szívókorong közül a szájszívókorong a fejlettebb, majd másfélszerese a hasi szívókorongnak. A hasi szívókorong izomzata gyengén fejlett. A testfelület szintjéből éppen csak, hogy kiemelkedik. Rögzítésre nem nagyon alkalmas, de nem is igen használja. A száj korong ter­minális helyzetű, közepes fejlettségű, benne foglal helyet a szájnyílás. Ezek az élősködők a béka tüdejében úgy helyez­kednek el, hogy feji végüket bedugják a tüdő belső felületét nagyobbító geren­dák közé, ott rögzítik magukat, hátsó testrészük pedig szabadon benyúlik a tü­dő lumenébe. A tüdőzsák felnyitásakor legtöbbször ki is esnek a tüdőből. Bőr­izomtömlője gyengén fejlett. A test elülső részét kisebb mértékben tudja ugyan mozgatni, de a hátsó rész szinte mozdulatlan. 350 6. ábra. Pneumonoeces variegatus Rud. Fiatal példány.

Next

/
Thumbnails
Contents