Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Edelényi Béla: Adatok Eger és Hajdúszoboszló környékén élő békák belső élősködő férgeinek ismeretéhez

béltartalom átvizsgálásánál, az egyes fajok szétválogatásánál, sőt a nagyobb testűek meghatározásánál a binokuláris sztereomikroszkóp. Nagy kár, hogy tanszékünk nem rendelkezik sztereofotografáló berendezéssel, mert ennek birtokában igen jó és tetszetős felvételek lennének készíthetők. Ennek hiányában közönséges mikroszkópon keresztül voltam kénytelen készíteni felvételeimet. Az élősködőknek élő állapotban történő fényképezéséhez, tekintettel a hosszabb expozíciós időre, az állat mozdulatlanságát kell biztosítani. A Trematoda osztályba tartozó legtöbb fajnál ez nem jelent különösebb problémát, ugyanígy a buzogányfejű férgeknél sem. Legfeljebb a bélcsatorna tartalmának előre-hátra vándorlását és a petéknek a petevezetőben megfigyelhető mozgását kell megszűntetni. Erre a célra 30 százalékos hígitású alkoholt használtam. Az alkoholnak a fedőlemez széléhez történt cseppentése után 1—2 perc elteltével minden látható mozgás megszűnt a vizsgált szervezetben. A Gorgodera és Gorgoderina fajok egyedeinek a nyugalomba hozása volt a legnehezebb. Feltűnő e fajoknak rendkívüli mozgékonysága és viszonylag nagy, az említett hígitású alkohollal szemben tanúsított ellenállóképessége, ami abban nyilvánult meg, hogy amíg egy másik Trematoda fajnak fényképezéshez történő előkészítésére elegendő volt 1—2 perc, addig ezeknél 6—8 percre volt szükség. A Trematodák rögzítésére 2:1 arányú szublimát-alkoholt használtam. A Nematoda és Acanthocephala osztálybelieket megforrósított, 70 százalékos alkoholban rögzítettem. Általánosságként megállapítható, hogy mind Hajdúszoboszló, mind Eger környékén a fertőzöttség igen nagymértékű a vizekben élő békafajok esetében. Ezzel szemben a Bufo fajok, melyek csak időszakosan kerülnek közelebbi kapcsolatba a vízzel, aránytalanul kisebb mértékű fertőzöttség'et mutatnak. Kifejezésre jut ez az élősködők mennyiségi és minőségi arányában is. A Rana fajok élősködői zömmel a Trematoda, a Bufo fajoké a Nematoda osztályba tartoznak. Került elém olyan Rana ridibunda, melynek két tüdőzsákjában összesen 32 db kifejlett és 18 db ivarérettséget még el nem ért Trematodát találtam. Ezzel szemben egy Bufo viridis végbelében 74 db Nematoda élősködött. A vizsgált békaí'aj Származási hely Ivari megoszlás A vizsgált egyedek szama A fertőzöttség aránya A líét nem együttes fertőzöttsége Hajdúcf 24 21 87,5% 95,8% Rana ridiszoboszló O 48 48 100,0% 95,8% bunda Eger cf 4 3 75,0% 94,10/0 Eger 9 13 13 100,0% 94,10/0 Hajdúcf 17 15 88,23% 95,8% Rana esculenta szoboszló r\ * 31 31 100,0% 95,8% Rana esculenta Eger 7 6 85,7% 95,2% Eger 9 14 14 100,0% 95,2% .344