Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Edelényi Béla: Adatok Eger és Hajdúszoboszló környékén élő békák belső élősködő férgeinek ismeretéhez

A vizsgált békafaj Származási hely Ivari megoszlás A vizsgált egyedek szama A fertőzöttség aránya A két nem együttes íertőzöttsége Bufo Egeiö* 3 1 33,3% 37,5% viridis Egei9 5 2 40,0% 37,5% Bufo Eger ö* 2 0 00,0% 00,0% bufo Eger 9 1 0 00,0% 00,0% A táblázatból kitűnik, hogy a Hajdúszoboszlóról származó Rana-k íertőzöttsége megegyezik. Továbbá, hogy a nőstények mind Hajdúszoboszlón, mind Egerben kivétel nélkül meg voltak fertőzve. A hímek között is igen magas a fertőzöttségi arány, de köztük elvétve mégis akadt fertőzésmentes példány. Összehasonlítva a fertőzöttségi arányt a Szeged környéki, valamint a Hajdúszoboszló és Eger környékén található és általam is vizsgált Rana fajok között, a két utóbbi területen jóval magasabb fertőzöttséget találunk, mint Szegeden. (Rana rid.: Szeged 76,5%, Hajdúszoboszló 95,8%, Eger 94,1%; Rana esc.: Szeged 65,4%, Hajdúszoboszló 95,8%, Eger 95,2%.) Ennek okát elsősorban abban látom, hogy Szoboszló környékén is, valamint Egerben is a gyűjtött békák melegvizű források vízlevezetőiből kerültek befogásra. A langyos víz pedig igen előnyösen befolyásolja az élősködők elterjedését, illetőleg a köztesgazda és az egyes alakok közötti kapcsolat kialakulását. A négy békafajból összesen 169 darabot vizsgáltam meg. A talált élősködők három osztályba, névszerint Trematoda, Nematoda és Acanthocephala osztályokba tartoznak. Osztály: Trematoda Az osztály két rendje közül csak a Digenea rendbe tartozó fajokat találtam. Család: Amphistomatidae Alcsalád: Diplodiscinae. Diplodiscus subclavatus Gze. A megvizsgált 158 Rana ridibunda és R. esculenta közül 117-nek a végbeléből került elő (74,0%). Általában 1—2, maximálisan 6 példányt találtam egy-egy gazdaállatban. A közepes testnagyságú mételyférgeknél valamivel kisebb, 6—7 mm hosszú, 2—3 mm széles. Alakja zömök szarv, vagy csiga alak, sima testfelülettel, melynek kúpalakú elvégződésén, a test terminális pólusán, helyezkedik el a szájszívóka, a szájnyílással. Az ellenkező póluson egy hatalmasan fejlett szívókorong becblösödésének közepén, egy gyűrűalakú kiemelkedéssel határolt gödör látható. Bőrizomtömlője jól fejlett, amit az élő állat élénk mozgása is bizonyít. A szájnyílás izmos, megnyúlt garatban folytatódik, ami után a nyelőcső következik. A nyelőcső hossza megegyezik a testhossz egyharma.345