Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Edelényi Béla: Adatok Eger és Hajdúszoboszló környékén élő békák belső élősködő férgeinek ismeretéhez

DR. EDELÉNYI BÉLA főiskolai adjunktus: ADATOK EGER ÉS HAJDÚSZOBOSZLÓ KÖRNYÉKÉN ÉLŐ BÉKÁK BELSŐ ÉLÖSKÖDŐ FÉRGEINEK ISMERETÉHEZ 1959. év folyamán kisebb-nagyobb mennyiségben, de szinte folyamatosan sikerült részben az Eger patakból (az egri strand környékén), részben Hajdúszoboszlóról származó Rana esculenta és R. ridibunda fajokat belső élősködőik szempontjából vizsgálnom. Ez a körülmény adta azt a lehetőséget, hogy a több mint 15 évvel ezelőtti, a Szeged környéki kétéltűeken végzett vizsgálataimat tovább folytassam és az akkor talált endoparazita fajokat, azok előfordulási arányát vizsgáljam. Vizsgálataimat elsősorban négy osztály tagjainak előfordulása szempontjából folytattam. Ez a négy osztály a következő: Trematoda, Cestoda, Nematoda és Acanthocephala. A vizsgálati anyag Hajdúszoboszlóról és Egerből származott. Szoboszlóról Rana esculenta-t és R. ridibunda-t kaptam. Az Eger és Eger környékéről származó vizsgálati anyag az említett két fajon kívül Buío viridis és B. bufo volt. A vizsgált fajok számszerinti megoszlása a következő: Rana esculenta R. ridiburwia Bufo viridis B. bufo Hajdúszoboszló 48 72 — — Eger 21 1

7 / 8 3 69 89 8 3 A békák kloroformmal történt elaltatása után először a száj üreget vizsgáltam meg, majd felnyitottam a testüreget. A belső szervek vizsgálatánál a következő sorrendben haladtam: tüdő, epehólyag, máj, húgyhólyag, végbél és vékonybél. A szerveket víz alatt vizsgáltam meg. Felnyitásukra lehetőség szerint nem használtam ollót, helyette bonctűkkel téptem szét pl. a tüdőt, epehólyagot, húgyhólyagot. A bélcsatorna kezdeti szakaszát 3—4 mm-es darabon bevágva, csipeszekkel a vágás két oldalát megfogtam és hosszában kettétéptem. Víz alá helyezve, az esetleges élősködők néhány perc elteltével sértetlenül kifordultak a bélredők közül. Egyedül az Acanthocephala osztálybeli élősködők kiszabadítása igényelt nagyobb türelmet. 10—15 percnyi víz alatt tartás után ezek is eltávolíthatók voltak sértetlen állapotban. A talált élősködőket a lehetőség szerint élő állapotban vizsgáltam és határoztam meg. Élő állapotban néhány fajtól eltekintve szervezetük jól áttekinthető és megfigyelhető volt. Különösen jó szolgálatot tett a .343