Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok a Tanácsköztársaság egri történetéhez (1918. július—1919. május)

első olyan választás, amely nem zárja ki a proletárok széles rétegeit az állami életnek ebből az igen fontos mozzanatából sem, és amely éppen ezen keresztül méltón demonstrálja, hogy a hatalom valóban a dolgozó tömegek kezébe ment át. A választások Egerben lelkesen folytak le és külön esemény volt, hogy Móricz Zsigmond a Magyar Tanácsköztársaság egyik lelkes írója is résztvett az egri választásokon [15]. Móricz Zsigmond sorrajárta a választási helyiségeket és a dolgozókkal való beszélgetés alapján egy a választás hangulatát összegező cikk megírására is vállalkozott. A választások lezajlása után megtörtént az egyes vezetőpoziciókba a vezetők megválasztása. A tanács elnöke Láyer Dezső, alelnöke pedig Némethi Lajos lett. A tanács 15 tagból álló intéző bizottságot választott. A tanács tagjai a választások után fogadalmat tettek, amelynek szövege a következő: „Fogadjuk, mi mint a Munkások-, Katonák-, és Földművesek Tanácsa, hogy a forradalmi Kormányzótanácshoz hűek leszünk, illetőleg annak és szerveinek, rendelkezéseinek, intézkedéseinek mindenkor és mindenben feltétlenül alávetjük és mindenben a legszigorúbb titoktartásra kötelezzük magunkat. Fogadjuk becsületszavunkra". III. Április folyamán a reakció — remélve az intervenció gyors győzelmét a proletárhatalom felett — országosan aktivizálódott. Egerben is különböző rémhíreket kezdtek terjeszteni a reakciós elemek, megjósolva a Tanácsköztársaság rövid-életűségét. Hogy a rémhíreknek és az ellenforradalmi lázításnak elejét vegyék, az egri Forradalmi Törvényszék 1919. április 21-én elrendelte a túszszedést és a következő szövegű plakátot jelentette meg: „A hazafias gazdagok egyes helyeken megkísérelték, hogy az imperialista ellenséggel szövetkezve a dolgozók Tanácsköztársasága ellen szennyes pénzükön fehérgárdát vásároljanak. Nekik nem volt elég még a négy és féléves vérontás. Még mindig a proletárok drága vérére szomjaznak.. . Hogy biztosítsuk a rendet, nyugalmat és a proletárság uralmát, túszokként vettük a következő polgárokat: (15 egyént tartóztattak le). Ezeknek a haja szála sem görbül meg addig, míg Egerben rend és nyugalom lesz, amíg a proletárság uralma ellen valaki merészletet el nem követ, de ha ez mégis megtörténik, érte a túszok életükkel fizetnek" [16]. A cseh burzsoá intervenciós csapatok előnyomulása azonban továbbra is táptalajul szolgált a különböző rémhíreknek, amelyek a Vöröshadsereg vereségéről, széteséséről és így a proletárdiktatúra gyors bukásáról szóltak. Ellencsapásként 1919. május elsejének a megünneplését méltóképpen igyekezett előkészíteni a szocialista párt és a munkáshatalom. Egerben is úgy készültek a nagy nemzetközi munkásünnepre, hogy az méltóképpen demonstrálja a hatalom proletár jellegét. A burzsoá intervenciós csapatok további előnyomulása azonban megakadályozta az egri ünnepség megrendezését, és így a május elsejére tervezett nagyszabású felvonulás elmaradt. .333