Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok a Tanácsköztársaság egri történetéhez (1918. július—1919. május)

Az egri reakció elérkezettnek vélte az időt arra, hogy az ellenforradalmi propaganda felszításával a hatalmat visszaszerezze. Tekintettel arra, hogy a városi tanácsban és az intéző bizottságban sem volt meg mindenben a teljes egyetértés, az egységnek ez a hiánya még inkább biztosította a lehetőségét annak, hogy a reakció a hatalmat átvegye. Különböző hírek keltek szárnyra, — hogy a direktórium tagjai eltávoztak a városból, hogy a város vezetés nélkül maradt, stb. — és így a reakció három egyént, Káinoki Istvánt, Bárány Gézát és Militzer Gyula szőlőbirtokost bízta meg azzal, hogy a direktórium tagjaival érintkezésbe lépjenek és a hatalom átvételéről tárgyaljanak. Ezzel párhuzamosan a város utcáin sétáló igen nagyszámú tömeg között nyílt ellenforradalmi agitációt kezdtek, és a tömeget a proletárhatalom helyi szervei ellen lázították. Mindennek az lett az eredménye, hogy május elsején délután a városi tanács erkélyén már a régi kapitalista rend hű kiszolgálói szónokoltak és Láyer Dezsőt a direktórium elnökét, aki ugyancsak beszélni akart a téren összesereglett emberekhez a tömegből az ellenforradalmi lázítók lehurrogták. A tüntetésbe átcsapott délutáni megmozdulást csak úgy lehetett szétriasztani, hogy a vörös őrség megszólaltatott egy gépfegyvert, amelynek a hatására szétszéledt a városi tanács előtt összegyülekezett néhány száz főnyi csoport. A kibontakozott ellenforradalmi lázadást azonban megakadályozni már nem lehetett. Május 2-án röpcédula tudatta a város lakosságával, bogv a hatalom a burzsoázia képviselői kezébe került. Ebben az egész ellenforradalmi folyamatban jelentős szerepet játszott véleményünk szerint Szakáll Kálmán vezérkari ezredes, az V. vörös hadosztályparancsnoka, aki Füzesabonyban állomásozva semmit sem tett a lázadás letörése érdekében, ellenkezőleg, május 2-án délután Egerbe jött és a városi tanács nagytermében összegyűlt egyénekkel közölte a véleményét, amely szerint Egerben nem ellenforradalmi folyamat bontakozott ki, tehát — mint mondotta — helytelen az az álláspont, miszerint itt ellenforradalom lett volna. Csupán arról van szó, hogy egy tisztogatási akció következett be és ennek lett az eredménye az, hogy „a hatalom jellegének megváltoztatása nélkül" személycserék történtek. Ezt a nyilatkozattételt az egri reakció örömmel fogadta, mert ebből azt is tudták, hogy a Vörös Hadsereg Eger mellett tartózkodó egysége nem avatkozik bele abba, ami Egerben történik. Hogy a hatalom jellege megváltozott-e vagy nem és hogy Egerben ellenforradalom zajlott-e le avagy nem, mutatja az, hogy a direktóriumot likvidálva egy úgynevezett polgári nyolcas bizottságot hoztak létre, amelybe csupa reakciós egyének kerültek és csak a formalitás és az egységfront színezetének a kedvéért választották be nagy huza-vona után Láyer Dezsőt intéző bizottsági elnököt, aki azonban a nyolcas bizottság munkájában egyáltalán nem vett részt. Ez a nyolcas bizottság már május 2-án tudatta a város lakosságával, hogy a hatalmat átvette és a rend fenntartása érdekében minden intézkedést megtett. A hatalom jellegének megváltozását, azaz az ellenforradalom tényét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a polgári nyolcas bizottság előkészületeket .334