Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok a Tanácsköztársaság egri történetéhez (1918. július—1919. május)

intézkedés történik, hogy a hatalom — közigazgatás, stb. — pozicióit is megfelelő személyek töltsék be. A hatalom — formálisan is — a direktórium megalakulásával kerül a proletáriátus kezébe. A Munkástanács megyei népbiztosnak Láyer Dezsőt, alispánnak Kolacskovszky Lajost, rendőrkapitánynak Németi (Neszvadba) Lajost nevezi ki, s a közoktatásügy dr. Kalovits Alajos kezébe kerül. A különböző hivatalok élére is népbiztosok kerülnek: a közélelmezésügyi — (egy ideig) Fischer Manó, pénzügyi — dr. Lipovniczky István, igazságügyi népbiztos pedig — Káló Miklós lesz. A két munkáspárt egyesülése alapján újjáalakul a pártvezetőség, amely a Munkástanács és a 3 tagú megyei direktórium mellett tevékenyen részt vesz a megye és a város ügyeinek irányításában. A hatalomra került egri Katona- és Munkástanács az adminisztratív ügyintézés mellett igen fontos általános politikai jellegű kérdésekkel is foglalkozott. Az egyik ilyen kérdés a papság ügye volt. Tekintettel arra, hogy Eger érseki székhely és így a papság a közvélemény irányításában a városban, de megyeszerte is nagy szerepet játszott, szükségessé vált a papság helyzetének az értékelése és a proletárdiktatúra papsághoz való viszonyának a megvilágítása. Éppen ezért a március 23-i tanácsülés foglalkozott a fenti kérdéssel. általában a megye területén tartózkodó papoknak és egyházi egyéneknek a proletárdiktatúra rendjébe való beilleszkedését, illetve a proletárdiktatúrával szembeni magatartását vitatta meg. A tanácsülés után kiadott hivatalos közlemény megállapította, hogy a polgári demokratikus forradalom után a magyar papság és így a megye papságának a tagjai között is sokan voltak, akik az idők szavát meg nem értve a forradalom vívmányai ellen lázítottak és a régi monarchikus állapotok visszaállításán tevékenykedtek. Megállapította, hogy az ellenforradalom, a reakció a papság körében virágzott és hogy az ilyen ellenforradalmi kísérletekre éppen ezért a proletárdiktatúra időszakában is számítani lehet. A közlemény felhívja a papságot, hogy ne éljen vissza közülük senki papi hivatásával, ne adja ellenforradalmi haza-fiatlan célok megvalósítására a fejét, mert ebben az esetben a proletárdiktatúra mint a haza ellenségével fog az illetővel eljárni [14]. A papság helyét és szerepét úgy értékelik, mint amelv játszhat pozitív szerepet a proletárdiktatúrában, amennyiben a vallást mint magánügyet kezelik, és a vallásos világnézetet nem állítják szembe a proletárhatalom érdekeivel. Az a tény, hogy a fenti kérdéssel foglalkozott a megye hatalmi testülete azt mutatja, hogy a proletárdiktatúra nem helyezkedett szembe egyáltalán a vallásos érzelmű egyénekkel, azok helyét és szerepét világosan látta a munkáshatalom időszakában, ellenük adminisztratív intézkedésekkel nem lépett fel, ha arra mint a proletárhaza ellenségei nem szolgáltak rá. Fontos eseménye volt a Tanácsköztársaságnak az április 7-én megtartott választás. A forradalmi kormányzótanács rendelete értelmében minden 25 000 lakosnál többet számláló város 500 lakos után egy tanácstagot delegál a városi tanácsba. Eger ennek alapján 60 tanácstagot választott. A választás lebonyolítására egy előkészítő választási bizottság alakult, amelynek a választás formális előkészítése mellett igen fontos politikai feladatai is voltak: megmagyarázni a város dolgozóinak, hogy ez az .332