Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Radnóti Miklós eclogáinak nyelvéről (Szempontok a főiskolai nyelvészeti gyakorlatokon folyó nyelvi elemzéshez)
motorzúgás képzetét idézi. A lődöztek gyakorító igeforma a harc huzamosságát és hevességét érzékelteti. Kapcsolatos mondatok sora festi a lehetőséget: ,,Kis híja volt s leszednek s lenn összesöprögetnek . . . í : Az összesöprögetnek gyakorító igeforma a veszély nagyságát, de ugyanakkor lebecsülését is jelzi: darabokra törhet a gép, de ez mások számára közömbös esemény, hiszen a söprögetés hangsor gyakorító képzője a cselekvés huzamosságát fejezi ki, és izgalomtól mentes, nyugodt, békés hangulatot tükröz. Ellentétes mondat következik, és itt az érzelem változására mutat: „de visszajöttem nézd!" Ez a magabiztosság rögtön gőggé is válik, amit az igei állítmány hangulatfestő szava mutat: „. . . és holnap újra retteg s pincékbe bú előlem a gyáva Európa . . Jellemző a Repülő egyéniségére, hogy őt elsősorban saját személye foglalkoztatja. Ez grammatikailag is megmutatkozik: nincs mondanivalójának olyan mondata, amelyben alany, tárgy vagy határozó formájában az ő személye ne szerepelne: a formánsok közül az 1. személyű igei személyrag és az 1. személyű birtokos személyrag dominál. — Csak utolsó mondatával fordul a költő felé: , Irtál-e tegnap óta?" A Költő erre így felel: „írtam, mit is tehetnék?" A kérdő mondat alkalmazása a kétség kifejezése. A következő tőmondatok kapcsolatos párhuzamba állítása a hangutánzó igei állítmányokkal az írás hiábavalóságát érzékeltetik: „. . . A költő ír, a macska miákol és az eb vonít s a kis halacska ikrát ürít kacéran". „Mindent megírok — mondja tovább —, akár neked." Az akár ebben a helyzetben lekicsinylést fejez ki. Á következő sorok hangutánzó és hangfestő szavai a légitámadás borzalmait festik. Akár az I. eclogában, itt is a jelzős szerkezetek adják a kép plaszticitását: robbanó és beomló házsorok, véreres hold, hörgő őrület... Az igeneves szerkezetek tömörsége vészteljes intenzitást ad a soroknak. A felfordult világot érzékeltetik a különösen kapcsolódó állítmányi szerkezetek is: aminek mozogni kellene, megáll, aminek állnia kellene, mozog: a hold fénye támolyog, a terek feltüremlenek, a lélegzet megáll, az ég émelyeg, s a gépek jönnek, egyre jönnek s újra lecsapnak ... A hosszú két sorban egyetlen állapothatározó van: rémülten, s ezt a maga megszemélyesítésében pregnáns kifejezésnek kell éreznünk: rémült az ember, aki ebben a viharban él. — És megismétlődik a Költő szavainak bevezető sora: „írok, mit is tehetnék". Itt azonban 29
