Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Radnóti Miklós eclogáinak nyelvéről (Szempontok a főiskolai nyelvészeti gyakorlatokon folyó nyelvi elemzéshez)

„alkonyi lepke lebeg már, s pergeti szárnya ezüstjét." a l hangok tömörítése, a lepke és a lebeg hangsorok könnyedsége valóban lebegővé teszi az egész sort. A „pergeti szárnya ezüstjét" szerkezet szemléletes képe kifejezően zárja le a verset, az állítmány gyakorító formájával jelezvén a huzamos cselekvést. Az I. ecloga nyelvét vizsgálva azt látjuk, hogy a művészi szóhasználat mellett itt elsősorban a mondatfűzés művésziségét kell kiemelni, Rövid, tömör a szerkesztés, hiszen, mint láttuk, nemcsak a mondat főrészei hordozzák sokszor a súlyos gondolatokat: a jelzők, határozók sem mellékes körülményeket fejeznek ki, hanem fontos mondanivalók hordozói. A szenvedély, az indulatok hullámzását klasszikusan szemléltetik a kijelentő mondatokat váltogató kérdő és felkiáltó mondatok. A költeményt végigolvasva azonnal feltűnik, hogy egyik mondata háromszor ismétlődik, mindannyiszor a sor elején hangsúlyosan kiemelve; ez a hangsúlyozás erősen kidomborítja a fő mondanivalót: Mit tehetett a költő, hová futhatott „e kerge világ közepén?" Nem menekült. Nem menekült. Nem menekült. Várta, hogy ki fog irtatni, — várja, de addig is új levelet hajt. íme tehát a költői hivatástudat tükröződése az I. eclogában: A költői tanúságtétel fontosabb az életnél. Különösen fontos, hogy helyt álljon a költő a „felfordult világban" is, hangoztatja Radnóti a spanyol háború, a fasimus előretörése idején. A költő legyen az igazra a tanú, akár élete árán is. És Radnóti életével tett bizonyságot arról, hogy ez valóban hitvallása volt, szavai nem üres frázisok, magatartása nem költői póz. II. ECLOGA. (1941) A Repülő és a Költő dialógusa. Radnóti ezt az eclogát 1941-ben írta. Hangja keserű: a reménytelenséget, a kilátástalan helyzetet tükrözi. Ez természetes, hiszen ebben az időben a fasizálódás már egyre nagyobb méreteket ölt, s elnyeléssel fenyegeti egész Európát. A Repülő szavaival kezdődik az ecloga. Itt is jellemző a mondatfűzés tömörsége: az első rész 6 tagmondatból áll, de csak egyetlen kötőszó van benne. Szinte balladai tömörséggel festi a Repülő éjszakai harcát a vadászokkal. Az első tagmondat hullámzó magasságú hangsorai (Jó messzi jártunk éjjel) a nyelvhát emelkedésével és „zuhanásával' szinte a repülőgép hullámzó magasságú útját festi a harc közben. Ezt az érzést megerősíti a messzi hangsor köznyelvitől eltérő hangalakja is. A hasonlat (méhrajként zümmögött a sok vadász) hangfestő igéje a távoli 28