Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

Bessenyei György és a német felvilágosodás Sokan és sokféleképpen leírták már azt a nagy változást, amit Bessenyei életében a Bécsbe jutás jelentett: hogyan érkezett a magyar homokpuszták becsületes, erős és parlagi gyermeke a császárvárosba és hogy lett belőle jelentős filozófus és nagy író. Bessenyei maga világosan megírja ezt egyik német nyelvű munkájában. ,,Wienn ist meine Wohl thäterinn, diese dritte Königinn der Welt, sie nähme mich aus dem Staube auf ihre Armen auf, um mir die Wunder der Erschaffung, ihre eigene Grösse und die Bestimmung meines Daseyns zu zeugen" [34]. Azt is megírja itt Bessenyei, hogy éppen az ő idejében nagy változások mentek végbe Bécsben, amelyet ő hálás szívvel a világ harmadik királynőjének nevez, nyilván London és Párizs után. A nagy fellendülést festő sorok nemcsak Mária Terézia iránti tiszteletet sugároznak, hanem őszinte örömmel ecsetelik a felvilágosodás térhódítását, melynek az ájtatos királynő sem tudott és nem is mert gátat vetni. ,,In dieser Zeit wurde die Schwäche der alten Jahren von der Stärke eines neuen Lebens gezwungen zu verschwinden. Die Gemüter werden zu der Beförderung des allgemeinen Bestens eifriger . . . die dunkeln Vorurtheile der alten Jahrhunderte werden zernichtet, Hoheit, Glanz, Pracht, Ruhm zieren diese Stadt neuerdings, welche die Augen der Welt an sich ziehet und in den goldenen Zeiten ihres Alters vor unseren Augen schimmert, Künste, Wissenschaften sind in ihrer Jugend da und haben die Reitzungen eines starken und gesunden Lebens . . ." Az ügyetlen németségű sorokból nem nehéz kiérezni, hogy Bessenyei örül az új korszak beköszöntének és hálás Bécsnek egyéni, emberi fejlődéséért, kibontakozásáért. A bécsi fényes élet képe pusztakovácsi magányának horizontján is ott kísért Mária Terézia méltóságteljes alakjával együtt. Bessenyei egyszer sem írja le egyetlen bécsi írónak a nevét sem. Annál többet emlegeti a franciákat és az angolokat. A németek közül egyáltalán csak Wieland, Cronegk, Gellert, Wolff, Pufendorf nevei kerülnek a tollára. De ebből még nem szabad arra következtetni, hogy a bécsi közvetlen környezet, a színházban lefolyó harcok (melyeket különben az udvar is feszült figyelemmel kísért), valamint a sok bécsi folyóirat elkerülte volna Bessenyei figyelmét. Teljesen lehetetlen, hogy Bessenyei a német nemzeti kultúráért a szeme előtt lefolyó küzdelmet érdektelenül szemlélte volna, amikor éppen ő is kultúrpolitikai reformterveken dolgozik [35], Nyilván e kultúrpolitikai tervekhez kapott Bécsben is ihletéseket. A Bécsbe többször ellátogató fiatalabb kortárs, Kazinczy Ferenc, hangsúlyozza Bécs német irodalmi törekvéseinek hatását a testőr-írókra. ,,A német literatura ezen időben bátorodott fel utána indulni a franciának .. . s Lessing és Klopstock, Hagedorn, Gleim, Kleist és Wieland vezérlő csillagokként ragyogtak. Bécs még alvá a mély álmot, de végre Sonnenfels előjőve a szövétnekkel, s az ő nevét és a Denisét a külföld is tisztelni tanulta, s a kettőnek példája után a nemesek felocsúdtak kórJ 8 * 275