Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

a különben is gáláns professzornak. Az első, nőknek szánt folyóirata hetenként 2000 példányban jelent meg [14]. ,,Wozu einem Frauenzimmer die Gelehrsamkeit dienlich sei?

. . . sie wird nämlich da durch eine vernünftige Mutter werden: ja sie wird alle ihre anderen Pflichten als Ehegattin, Hausfrau, Nachbarin, Freundin und Blutsverwandtin auf eine tugendhafte Weise erfüllen lernen" [15]. A német kultúra szélesebb körben való terjedésének két nagy akadálya van Gottsched korában. Az egyik a kis fejedelmi udvarok idegenmajmolása, franciaimádata. Ezek az udvaroncok megvetik a német kultúrát és csak idegen nyelven akarnak olvasni. (II. Frigyes porosz király még 1781-ben is francia nyelven írt könyvben becsmérli a német irodalmat és nyelvet, Goethe Goetze és Werthere után!) [16]. Nem kisebb akadálya azonban az ismeretek terjedésének a tudósok latin nyelve és a tömegektől való gőgös elzárkózása. Gottsched szerint a tudománynak használnia kell. Szóljon ezért német nyelven és ne igyekezzék az érdeklődőket a túlságosan száraz alapossággal elriasztani. Elítéli azokat, akik a maguk latin és görög nyelve mögé sáncolják el magukat, csakhogy a tömegek ne érthessék meg őket. Hévvel támad a tudományok kúfárai ellen, hiszen ezek hazájuk iránt is hálátlanok. „Man dürfte sich ja nur auf die alten Sprachen befleissen ... so könnte man aller Skribenten in seiner Muttersprache gänzlich entbehren. So lauten ungefähr die Worte gewisser Liebhaber der Finsternis, oder dass ich sie bei ihrem rechten Namen nenne, wahrer Feinde ihres Vaterlandes . . . Dieses sind die Gedanken derer, die uns überreden, wollen, nach Art der alten Egyptier, aus der Gelehrsamkeit und Wissenschaft ein Geheimnis zu machen, . .. und die Unstudierten, das ist, den grössten und edelsten Teil eines Volkes, fast zu der Unwissenheit der Bestien hinunter zu stossen" [17]. A nem tudósok képezik Gottsched fő gondját. Azt szeretné, ha a német tudósok ezeket szolgálnák tudományukkal. „Gehören die Unstudierten nicht zu der Gesellschaft? Sollen die Einfältigen nicht unterwiesen werden?" [18], Bayle filozófiai szótárának fordítását is nemcsak a tudósoknak, hanem a közepes olvasottságú olvasóknak is szánja. A paraszt dolgozik a tudósnak, tehát a tudósnak is kötelessége, hogy dolgozzék a paraszt számára. Annak pedig, hogy ilyen közhasznú tudomány jöjjön létre, az első feltétele, hogy anyanyelven szólaljon meg. Ez teszi lehetővé a tudósnak, hogy a köz javára működjön. A köz számára írni pedig annyit jelent, hogy a hazának teszünk szolgálatot. „Ist es nicht billig, dass ein deutscher Gelehrter für sein Vaterland schreibe?" [19]. A fordítások is azért szükségesek Gottsched szerint, hogy a nyelveket nem tudók, a tanulatlanok is hozzájussanak a haladottabb külföldi irodalmak termékeihez. Aki a szép stílust szereti, annak az eredeti műveket kell olvasnia, mert a fordítás csak hasznos, de az eredeti minden tökéletességét és árnyalatát nem tudja áthozni a másik nyelvbe. Egy fordítás előszavában úgy nyilatkozik, hogy jobb kitűnő fordításokban adni a külföldi remekeket, mint középszerű eredetit alkotni. 268