Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás
Nagy veszedelem volt a német szellemi élet egysége számára, hogy a kelet-középnémet irodalmi nyelv ellen más vidékeken közömbösség, sőt nyílt ellenséges magatartás nyilvánult meg. A katolikus délnémet vidékek Luther nyelvét, valamiféle eretnek nyelvet láttak benne és sokáig mereven elutasították. A nemzeti egység hiánya miatt sokakból hiányzott a jogos nemzeti büszkeség, és így könnyen váltak idegen kultúrák adófizetőivé. Ilyen körülmények között lépett fel Gottsched és szívós szervezőmunkával, híveinek táborával, kitartó propagandával és agitációval jelentős változást tudott elérni a német kulturális közéletben. Legfőbb érdeme, hogy előkészítette a talajt a nagyobbak fellépte számára. A következőkben nem irodalmi elveit és nem színházreformját elemezzük, hanem csupán kultúrpolitikai törekvéseinek néhány jellegzetes vonására mutatunk rá. Mindenek előtt nemzeti önérzetre és büszkeségre akarja nevelni honfitársait a külfölddel szemben. „Warum sollte man denn so kleinmütig seyn, immer als ein furchtsames Kind sich von Fremden gängeln zu lassen, da wir selbst starke Schenkel und feste Gelenke haben, auf eigenen Beinen herzhaft einherzugehen" [9], Úgy tartja, hogy a németeknek az angoloktól és franciáktól éppen a hazaszeretetet kellene megtanulni, mert ebben az egyben feltétlenül hátrább állnak. A külföld példája és éppen egyes külföldiek lenézése, elítélő becsmérlő nyilatkozatai szítják fel nemzeti érzését. Mauvillon [10] és Bouhours [11] ellen védi a német becsületet. Mindenképp igyekszik honfitársait felszabadítani a külföld utánzásának járma alól. „Man muss sich nur über die sklavische Hochactung alles dessen, was ausländisch ist, erheben, die uns Deutschen bisher mehr geschadet als genutzet hat" [12]. Az ókort tiszteli. A görögök, szerinte, a világ legokosabb emberei voltak. De azért figyelmeztet, hogy nem minden jó, ami régi. A görögöket és rómaiakat haladó százada szemszögéből ítéli meg. Meggyőződése, hogy kora Németországa műveltebb, mint az ókoriak voltak és a mai filozófia felülmúlja a régit. Nevetségesnek tartja, hogy a régiek vak csodálói valamiféle varázsdolgokat keresnek a régi nyelvek szavaiban, olyan értékeket, amelyek állítólag a modern nyelvekben nem találhatók. A felvilágosodás szellemében Gottsched meg van győződve arról, hogy a tudás, az ismeretek jobbá és boldogabbá teszik az embert. Hisz az ember nevelhetőségében. Népművelést kíván, szélesebb tömegek bevonását a kultúra körébe. „Eine falsche Staatskunst hat sichs hier und da eingebildet, dass es besser sei, den Pöbel in der gröbsten Barbarei zu lassen, als denselben klug zu machen" [13]. Nem az egyetemi tanárok maroknyi csapata teszi műveltté a nemzetet, hanem az ún. tanulatlanok (Ungelehrten) serege, akik mégis a hivatásukhoz szükséges dolgokat tudják és némi ismerettel rendelkeznek a tudományok és a művészetek köréből. így nyilatkozik éppen egy népszerű kézi lexikon előszavában. A nők műveltségi színvonalának emelésére is nagy gondja volt 267