Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

3. nem produktív csoport A 3. nem produktív csoporthoz tartozó igékre az állandó véghangsúly jellemző, vagyis ezeknek az igéknek hangsúlya a főnévi igenévben a -tyi szótagra, vagy pedig a -ty-t megelőző szótag magánhangzójára esik, a jelen időben pedig a személyragra, tekintet nélkül arra, hogy milyen mássalhangzóra végződik a jelen idő tövük. Többi formájuk hangsúlya is megfelel ennek a szabálynak: nyesztyí — nyosz, nyeszlá, nyeszló, nyeszlí, nyószsij, (v)nyeszjónnij, (ot)nyószsi, nyeszú, ny esz jós, nyeszí, nyeszúscsij, nyeszómij. így: a) veztyí — vezú, vezjós szállítani grizty — grizú, grizjós rágni, de: grízla, grízli pasztyí — paszú, paszjós legeltetni polztyí — polzú, polzjős csúszni, mászni trjasztyí — trjaszú, trjaszjós rázni b) bresztyí — bredú, bregyós vonszolja magát bljusztyí — bljudú, bljugyós (meg)őrizni vesztyi — vedú, vegyós vezetni gnyesztyí — gnyetú, gnyetyós nyomni, szorítani klaszty — kladú, klagyós tenni, rakni kraszty — kradú, kragyós lopni mesztyí — metú, metyós seperni plesztyí — pletú, pletyós fonni procsészty — procstú, procstyós elolvasni paszty — padú, pagyós esni cvesztyí — cvetú, cvetyós virágzani grjasztyí — grjadú, grjagyós közeledni, jönni prjaszty — prjadú, prjagyós fonni c) gresztyí — grebú, grebjós evezni szkresztyí — szkrebú, szkrebjós kaparni, vakarni d) kljaszty — kljanú, kljanyós átkozni Ebben a csoportban csupán két ige főhangsúlyos: lezty — lézu, lézes mászni szeszty — szjádu, szjágyes leülni 4. nem produktív csoport A nem produktív képzésű igék 4. csoportjába tartozó 16 ige hangsúlya — négy kivételével — állandó: a főnévi igenévben és a múlt idő hímnemű alakjában a tő utolsó szótagjára, a többi alakban pedig a személyragra, illetőleg az ennek megfelelő szótagra esik: berécs — berjóg, berjógsij, beregú, berezsós, beregi, beregúscsij, (sz)berezsónnij, bereglá, beregló, bereglí. A leggyakrabban előfordulók: berécs — beregú, berezsós őrizni vlecs — vlekú, vlecsós húzni, vonszolni volócs — volokú, volocsós hurcolni zsecs — zsgu, zzsos égetni pecs — pekú, pecsós sütni prenyebrécs — prenyebregú, prenyebrezsós megvetni zaprjács — zaprjagú, zaprjazsós befogni obrecs — obrekú. obrecsós elítélni, kárhoztatni szecs — szekú, szecsós vágni, de: szek, szekla, széklo, székli sztyerécs — sztyeregú, sztyerezsós őrizni sztrics — sztrigú, sztrizsós nyírni, de: szírig, sztrígla, sztríglo, sztrígli tyecs — tyekú, tyecsós folyni tolócs — tolkú, tolcsós (tolók, tolklá, tolkló, tolklí (összezúzni) 255