Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

- A hangsúlyváltozásnak jelentésmegkülönböztető szerepe van a milovaty igénél: milováty kedveskedni, cirógatni mílovaty megkegyelmezni 7V. produktív osztály A IV. produktív osztályba tartozó kb. 300 -nu- képzős ige hangsúlya állandó és követi az alapige hangsúlyát. Ennek megfelelően a hangsúly eshet 1. a -nu- képzőre, a jelen (egyszerű jövő) időben pedig a személyragra: maháty — mahnúty, mahnú, mahnyós integetni. 2. a tőszótagra: kápaty — kápnuty, kápnu, kápnyes cseppenni. Az 1. csoporthoz tartoznak (véghangsúlyosak): blesztyéty — blesznúty, blesznú, blesznyós megcsillanni bod&ty — bodnúty, bodnú, bodnyós megszúrni glotáty — glotnúty, glotnú, glotnyós benyelni zeváty — zevnúty, zevnú, zevnyós ásítani ikÁty — iknúty, iknú, iknyós megcsuklani kacsÁty — kacsnúty, kacsnú, kacsnyós meghintálni kivkty — kivnúty, kivnú, kivnyós bólintani kolóty — kolnúty, kolnú, kolnyós megszúrni melkáty — melknúty, melknú, melknyós felcsillanni nirjáty — nirnúty, nirnú, nirnyós alámerülni svirjáty — svirnúty, svirnú, svirnyós elhajítani (rváty) — rvanúty, rvanú, rvanyós megrántani rigáty — rignúty, rignú, rignyós böffent szverkáty — szverknúty, szverknú, szverknyós felcsillan szvisztyéty — szvisztnúty, szvisztnú, szvisztnyós füttyenteni szkolzíty — szkolznúty, szkolznú, szkolznyós siklik tolkáty — tolknúty, tolknú, tolknyós meglökni hlebáty — hlebnúty, hlebnú, hlebnyós hörpinteni csiháty — csihnúty, csihnú, csihnyós tüsszenteni satáty — saínúty, satnú, satnyós megrázni svirjáty — svirnúty, svirnú, svirnyós elhajítani ulibátyszja — ulibnútyszja, ulibnúsz, ulibnyósszja elmosolyodni pugáty — pugnúty, pugnú, pugnyós megijeszteni A 2. csoporthoz tartoznak (főhangsúlyosak): aúkaty — aúknuty, aúknu, aúknyes kiáltani brízgaty — bríznuty, bríznu, bríznyes fröccsenteni vszlípivaty — vszhlípnuty, vszhlípnu, vszhlípnyes elsírja magát dvígaty — dvínuty, dvínu, dvínyes megmozdítani gyórgaty — gyórnuty, gyórnu, gyórnyes kitépni óhaty — óhnuty, óhnu, óhnyes nyöszörögni prígaty — prígnuty, prígnu, prígnyes ugrani hlópaty — hlópnuty, hlópnu, hlópnyes lecsapni trógaty — trónuty, trónu, trónyes megérinteni Csupán néhány ige mutat eltérést az alapszó és a -nu- képzős alakjának hangsúlyában: a) bultihátyszja — bultíhnutyszja (vízbe) pottyanni * kidáty — kínuty dobni kricsáty — kríknuty kiáltani szkripéty — szkrípnuty csikorogni sztucsáty — sztúknuty megkopogtatni hrusztyéty — hrúsztnuty megcsikordul 247