Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya
Csoportba nem foglalható igék 11 orosz ige tőviszony és formaképzés tekintetében elszigetelten áll az orosz igék rendszerében. Ezek: bezsaty futni, bity lenni, daty adni, jeszty enni, brity borotválni, jehaty utazni, idtyi menni, revety bőgni, osibityszja tévedni, szozdaty teremteni, hotyety akarni. V. Az orosz igék képzésmódjának és hangsúlyának kapcsolatai I. produktív osztály A produktív igék I. osztályába tartozó igék hangsúlya állandó és megmarad azon a szótagon, amelyen a főnévi igenévben volt, csak a főnévi igenévben véghangsúlyos igék szenvedő múlt idejű melléknévi igenevében tolódik el egy szótaggal az ige eleje felé: gyélaty, gyélaju — gyélajut, gyélaj, gyélajuscsij, gyélajemij, gyélaja, gyélal, gyélavsij, szgyélannij, szgyélav(si); csitáty, csitáju — csitájut, csitájuscsij, csitájemij, csitája, csitál, csitávsij, csítannij, procsitáv( sä). A főnévi igenév lehet véghangsúlyos és nem véghangsúlyos. A szuffixum és a főnévi igenév hangsúlyának helye között a következő összefüggések állapíthatók meg: 1. Az -a- képzős denominatívák hangsúlya megmarad azon a szótagon, amelyen az alapszóban volt: gyélo — gyélaty tenni, csinálni, obéd — obédaty ebédelni, mecstá — mecstáty ábrándozni, dúma — dúmaty gondolni, rabóta — rabótaty dolgozni, késelj — kásljaty köhögni, igrá — igráty játszani stb. A főnévi igenév hangsúlya csak ritkán tér el az alapszó hangsúlyától: gólod — golodáty éhezni, úzsasz — uzsaszáty megrémíteni. 2. Az -a- képzős deverbatívák főnévi igeneve mindig véghangsúlyos, akármilyen igeosztályhoz tartozó igéből képeztük, s akár kemény, akár lágy mássalhangzóra végződik az alapige töve: zaplesztyí — zapletáty be-, meg-, összefon vígresztyi — vigreb&ty kiürít, kikotor; evez víszecs — viszekáty kivág, kifarag nncsáty — nacsináty kezdeni víbraty — vibiráty (ki)választani gíbnuty — pogibáty elpusztulni resíty— resÁty elhatározni, megoldani sztupíty — sztupÁty lépni, indulni brószity — broszÁty dobni stb. 3. A -na- képzős deverbatívák mindig véghangsúlyosak: zakríty — zakriváty becsukni zapéty — zapeváty előénekelni, énekelni kezdeni obúty — obuváty cipőt felhúzni otbríty — otbriváty leborotválni, kurtán válaszolni prodúty — produváty kifújni, keresztülfújni prigréty — prigreváty (meg-), felmelegíteni 242