Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

4. Az -iva- képzős igék hangsúlya mindig a képző előtti szótagon van, akármilyen hangsúlyú igéből származnak: zapiszáty — zapíszivaty felírni, megjegyezni pridúmaty — pridúmivaty kigondolni vítorgovaty — vitorgóvivaty bevenni, megkeresni (eladásnál) nagovoríty — nagovárivaty sokat összebeszélni, rágalmazni nakuríty — nakúrivaty tele-, befüstölni oblájaty — oblájivaty megugatni vszmotrétyszja — vszmátrivatyszja megfigyelni, jól megnézni stb. A fenti megállapításból következik, hogy az -ovivaty (-jovivaty) képzős igék a képző első szótagját hangsúlyozzák: zavojóvivaty meghódítani, zabronyiróvivaty lefoglalni, zamuróvivaty befalazni, naelektrizóvivaty elektromossággal megtölteni, felvillanyozni, organyizóvivaty (meg)szervezni stb. 5. A denominális -nyicsa- képzős igék a -nyik- képzős alapszó hangsúlyát követik: vzjátocsnyik — vzjátocsnyicsaty megvesztegethetőnek lenni razbójnyik — razbójnyicsaty zsiványkodni, zsiványéletet élni szapózsnyik — szapózsnyicsaty cipőt foltozni, kontárkodni kusztárnyik — kusztÁrnyicsaty háziipart űzni plótnyik — plótnyicsaty ácsolni, ácsmesterséget űzni Az önállósult -nyicsa- (-n- tövű melléknevekhez járuló alakjában: -zcsa-) képzővel képzett igék a képző előtti szótagot hangsúlyozzák: lentyáj — lentyájnyicsaty lustálkodni liberal — liberédnyicsaty liberális elveket vallani sztoljár — sztoljárnyicsaty asztaloskodni nyézsnij — nyézsnyicsaty enyelegni originálnij — originálnyicsaty eredetieskedni Ha azonban a -nyik képzős alapszó véghangsúlyos, a belőle képzett ige is véghangsúlyos: ozornyík — ozornyicsáty pajkoskodni. II. produktív osztály A produktív igék II. osztályába tartozó igék hangsúlya állandó, az egész ragozáson keresztül megmarad azon a szótagon, amelyen a főnévi igenévben volt, s az esetek túlnyomó többségében az -e- tőhangzóra esik. Ez a megállapítás vonatkozik arra a négy igére is, amelyekben az -ehangzó a mai orosz nyelvben ma már nem szuffixum jellegű, hanem a tő tartozéka (grety melegíteni, zsaléty szánni, iméty bírni, odoléty legyőzni). így: bédnij — bednyéty, bednyéju, bednyéjes (el-)szegényedni bogátij — bogatyéty, bogatyéju, bogatyéjes (meg-)gazdagodni bélij — beléty, beléju, beléjes fehéredni, sápadni vdová — vdovéty, vdovéju, vdovéjes özvegyen élni, özvegynek lenni szirotá— szirotyéty, szirotyéju, szirotyéjes árván maradni kámeny — kamenyéty, kamenyéju, kamenyéjes kővé válni stb. stb. Az -av-ij, -at-ij, -iv-ij, -ov-ij képzős melléknevekből képzett igék azonban megtartják alapszavuk hangsúlyát: 16* 243