Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

plótnyik — plótnyicsaty ácsolni szlészar — szleszárnyicsaty lakatos mesterséget űzni véghangsúlyos csak egy van köztük: ozornyík — ozornyicsáty pajkoskodni. b) Az -irovaty képzős igék általában a képző első szótagját hangsúlyozzák: regulírovaty szabályozni balzamírovaty bebalzsamozni kopírovaty másolni csak formirováty alakítani és maszkirováty álcázni véghangsúlyosak. c) Az -ak képzős főnevekből képzett igék általában megtartják hangsúlyukat az -ak képzőn: ribák — ribácsity halászni bátrak — batrácsity béresként szolgálni 5. A melléknévből -e- és -i- képzővel képzett igék többnyire véghangsúlyosak: kraszny-éty pirosodni, bel-éty fehérleni, bel-íty fehéríteni, cserny-íty feketére festeni 6. A többi szófajból képzett igék általában megtartják alapszavuk hangsúlyát: inácse — pereinácsity megmásítani dvóje — udvójity megkettőzni de: ucsetveríty megnégyszerezni II. A jelen (egyszerű jövő) idő hangsúlya lehet állandó és változó. Állandó a hangsúly akkor, ha a jelen (egyszerű jövő) időnek mind a hat formájában ugyanarra a szótagra esik, tekintet nélkül arra, hogy ez a szótag megegyezik-e vagy sem a főnévi igenév hangsúlyos szótagjával, vagyis állandó a jelen (egyszerű jövő) idő hangsúlya a) ha a főnévi igenév szuffixuma megmarad a jelen (egyszerű jövő) idő tövében, és mindkét tőben hangsúlyos vagy hangsúlytalan: letáty — letáju — letájes röpködni beléty — beléju — beléjes fehérleni bégaty — bégaju — bégajes futkosni míszlity — míszlju — míszlis gondolni b) ha a főnévi igenév szuffixuma a jelen idő tövében nincs meg: braty — berú — berjós fogni, venni drozsáty — drozsú — drozsís reszketni valamitől rádovaty — ráduju — rádujes örömet szerezni c) ha a főnévi igenév töve nem származéktő: nyesztyí — nyeszú — nyeszjós vinni berécs — beregú — berezsós őrizni 215