Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és a magyar nyelv (Adatok a magyar nyelv grammatikalizálásának fejlődéséhez)

kozásokban is oly gazdag két munkájának (De cultura ingeniorum — Gentis Felicitas) lapjain is. Pataki írásaiban (Deliberatio de Latio a Tyberi ad Bodrogum transferendo) és pataki bemutatkozó beszédében különösen emlegeti a magyar föld gazdagságát, a magyar erdők, mezők vadakban, a magyar vizek, folyók halban való , roppant" bőségét. Meg van tehát a magyar földön az életre szükséges dolgok bősége: „a Bodrog ... a halaknak, a hegyek a nemes bornak, a mezők a gabonának és nyájaknak, az erdők és berkek a vadaknak és madaraknak roppant bőségét ontják' („Bodrok ... amoenus amnis, aquarum et piscium, vicini montes, generosi vini, campi circum jacentes, frugum et pecorum, silvae autem et nemora ferrarum et avium ingentem copiam fundunt . . ."). A Schola Ludusban (Ac. II. Sc. VI.) a kiváló tokaji bort együtt emlegeti a világ legjobb boraival: „vina optima sunt: in Graecia Cretense, Italia Falernicum, in Hispania Alicanticum et Canarium, in Hunqaria Tokainum ..." A Gentis Felicitasban is arról beszél, hogy a magyarok földje jó, hogy termékenység dolgában Európa legjobb részeivel versenyez, hogy bővelkedik drágakövekben, aranyban, ezüstben stb., stb. COMENIUS azonban kora magyar vonatkozású irodalmának kritikáját, elmarasztaló helyzetképét is jól ismerte. A csodás gazdagság, a magyar heroizmus képe mellé felrajzolódott a „horror Unqaricae" (M. Opitz), az elmaradottság, a tőrök harcok okozta dúlás és pusztulás, az elmaradott társadalmi berendezkedéssel együtt járó pangás

; stb. képe is. HERBERSTEIN már idézett munkájában is szól a magyar államszervezet hibáiról, a magyar vezetők és az uralkodó osztályok dőzsöléséről, népnyúzó magatartásáról: „Erat in universa Hungaria omnium rerum inclinatio, vei potius confusio .. ., laborabat justitia et premebantur infirmiores, luxu paene incredibili diffluebant, ducebantur prandia in multas horas . . nobilissimum Hungáriáé regnum certe non tam satis trahentibus, quam mala et iniqua administratione plane ad interitum redactum esse videtur . . ." Ezek a sorok újra csengenek COMENIUS pataki bemutatkozó beszédében és a Gentis Felicitasban: „Aligha fordítanak bárhol e világon kevesebb gondot a közjóra ... a közjó minden oldalon hanyatlik . . ., a népet súlyos alárendeltségben, a szolgaság igájában tartják, az ártatlanság nem találja meg a maga védelmét . . ., erőszak uralkodik mindenfelé, egyik ember elnyomja a másikat, a legtöbben a tétlen, lebzselő életet kedvelik és űzik", stb., stb. COMENIUSnál hazánk már nemcsak a csodálatos bőség országa: „Senkisem tagadhatja, hogy földje jó, s hogy termékenység dolgában Európa legtöbb részeivel versenyez, mégis sok éhező akad itt, gyakori az éhinség, a pestis, a különféle betegség, igen gyakran idő előtt halnak el itt az emberek" [22]. 7. COMENIUS nagyon jól ismerte a magyarországi török harcok történetét is. Az Atrium szövegében (Cap. XCIII: De bellis) is közöl érdekes magyar vonatkozású adatot: „Impetardae inventio recens est, qua Anno 1598 Jaurinum in Hunqaria Turcis ereptum fűit, per uno momento factam noctu Portae diruptionem, inseparatam que militis nostri infusionem..." — Tudott a török pusztítás következményeiről (vö. Rad Církevni Jednoty Bratri Ceskvch — Ratio disciplinae ordinisque ecclesi200