Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és a magyar nyelv (Adatok a magyar nyelv grammatikalizálásának fejlődéséhez)

COMENIUS is gyakran emlegeti Buda nevét, mint Magyarország fővárosát: „Buda civitas: civitas Hungáriáé (Vest. Gramm. C. XI.). ALSTED, akinek enciklopédiáját elsődleges forrásul használta fel COMENIUS is, bőven meríti magyar vonatkozású adatait, megjegyzéseit WERNHERUS és kora egymásra épült, egymás adatait követő és bővítő filológiai, természettudományi, történeti stb. irodalmából is. így COMENIUS, ALSTED tanítványa mesterének műveiben is sok ilyen magyar vonatkozásra talált. ALSTED is beszél enciklopédiájában (J. H. Alsted: Encyclopedia, Hernbornae, 1630) a vasat rézzé változtató csodás magyar vízről („Metallorum transmutatio: ferrum in cuprum per naturales aquas transmutetui in Sepusio Hungarorum . . .") ALSTED egy másik munkájában (Theologia naturalis, 1615) a magyar lovakról tud csodálatos dolgokat („Equi Ungarici propriis dentibus sibi naturali instinctu venas incidunt et saguinem gravantem emittunt, adeoque venae sectionem nos docent . . ."). 6. Azt sem érdektelen tudni, témánk szempontjából sem, hogy COMENIUS köztünk való munkálkodása előtti időben szerzett magyar vonatkozású ismeretei mennyiben tükröződnek rólunk írt jellemzéseiben. Gondolunk itt elsősorban a De cultura ingeniorum és a Gentis felicitas magyar vonatkozásaira. A magyar föld termékenységéről, ásványkincseiről, folyóinak hal-bőségéről

; csodás vizeiről szóló dicséretekben folytatója annak a sornak, amit megkezdett RANSANUS (Epitome rerum hungaricarum: „Hungaria mira soli ubertate, multae illic auri, argenti, aeris, ferri, salis, fodinae, boum, eaucrum. pecorum, frumenti . . ., abudantia piscium maxima copia, haud procul ab urbe Cassoviae rivus est, in quem positum ferrum mutatum in cuprum . . .''), folytat a COMENIUS által is a betegségek leírásában forrásként használt [22] PARACELSUS, továbbá WERNHERUS, akire APÁCZAI is utal, s akiknek adatait tovább viszik: SURIUS (Commentarius brevis: 1566: „tantae sunt illius regni opes, magna ibi auri, argenti, cupri, ferri copia est, nec desunt aquae, aquae ferrum in cuprum mutent"), LIBAVIUS (Alchemia, 1597 — Ccmmentationum Metallicarum Libri IV.: 1597: „Ferri in cuprum mutatio" — „Multiplex est chalcantum, ut vitriolum Romanum, Ungaricum . . ."), J. Th. FREIGIUS (Questiones Phvsicae, 1579: a magyar folyók halban nagyon bővelkednek: „piscosissimi") J.. O. DUBRAVIUS (História Bohemica, 1602: „Hungaria opulentior Bohemia...") E. GASPARUS (Rerum Hungaricarum História, 1604): „Terra fertiiitate nulli ex omnibus paene Europae regionibus cedit . . . pecore foecundissima . . . terrae viscera venis omnis generis metallorum scatent . . ., amnes piscibus ita abundant, ut nullibi eorum maior est copia et vilitas . . ."), F. S. FERRAR1US (De rebus Ungaricae provinciáé. S. Ord. Praedicatorum, 1637): „Hungaria ambitus magnitudine, situs elegantia, copia rerum, omnium florentissima est") stb., stb. HERBERSTEIN már idézett munkájában is helyet ad a dicséreteknek: „Si metalla quaeris, quae pars est orbis Hungaria foecundior auro, argento, cupro, chalybe, ferro, taceo frugum ac omnis generis optimorum fructum infinitam copiam . . ., iam de piscium omnis generis copia quid dicam?" A „laus Hungáriáé ott cseng COMENIUS magyar vonat199