Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és a magyar nyelv (Adatok a magyar nyelv grammatikalizálásának fejlődéséhez)

ben bemutatja a szavaknak a különböző nyelvek sajátossága szerinti jellegzetes hangszerkezetét is (Meth. III. cap.) Példái között magyar hangsorok, magyar szavak is szerepelnek, a következő összefüggésekben: ,,Nec ulla dati potest ratio, cur panis potius, dicatur Panis quam óqtós, aut Brodt, aut Chleb, aut Krüh, aut Kinier". (A magyar hangsorra vö. Calepinus: Kinyer adatát!) Amikor a nyelvek különbözőségeiről (Linguarum varietas) értekezik, kifejti, hogy az egyes nyelvek ugyanazokat a dolgokat nem ugyanolyan hangsorral nevezik meg, hiszen az egyes nyelvi elemek, így a hangsor és az objektív külső világ elemei között nincs reális, szükségszerű, közvetlen kapcsolat, a felhozott példasorban magyar szót is idéz: „easdem res non iisdem vocibus exprimunt linguae: xficfafo] caput, Koppf. head, glowa, galwa, hlawa, foe. (A magyar hangsort hibásan jegyzi ki forrásából: foemeg. Calepinusnál: Ung.: foe vei fw.) Az idegen szavak jövevényszóvá válásának útját követve COMENIUS azt is megfigyeli, hogy az átvett idegen szavak hangkapcsolásukban is idomulnak az átvevő nyelvhez. Az ,,ab una lingua venientis et a pluribus gentibus usurpati, mireque contorti" hangsorok között magyar szóra is hivatkozik: , Lat.: Johannes, Germ.: Hans, Bohemi et Poloni: Jan, Hung.: Janosz . . ." (Meth.: III. C.) 5. A továbbiakban azokra a forrásokra is utalnunk kell, amelyekben COMENIUS magyar vonatkozásokat is bőven találhatott. A magyar földről, kincseiről, s ezzel kapcsolatosan természetesen a magyar nyelv szótári szókészletének egyes elemeiről akkor nyert bővebb anyagot, amikor nyelvkönyvei (Vestibulum., Janua) és fizikája enciklopédikus anyagát állította össze. Ezeket a magyar vonatkozású adatokat azért is számba kell vennünk, mert velük kapcsolatban is tesz néhány értékes nyelvi vonatkozású megjegyzést. COMENIUS ugyanis gyakran sző nyelvi megjegyzéseket beszédeibe, írásaiba. így tesz bele pataki bemutatkozó beszédébe is etimológiai észrevételt Patak nevével kapcsolatban: „Potok . . . lingua Slavonicis gentibus communi flumen significat; Patak ... a szláv nemzetek minden nyelvén folyót jelent ..." A magyar vonatkozásokkal együtt gyakran egy-egy magyar szó vándorút ját is nvomon kísérhette COMENIUS is. A francia JEAN NICOT (Thresor de le langue Francoise, 1608) művének a coche (kocsi) szó etimológiájával kapcsolatos nézeteiben („Coche est un mot Hongrois...''), is talál magyar nyelvi vonatkozást [21]. Különben éppen a magyar kocsi hangsorról és helyes etimológiájáról több értékes megjegyzést olvashatott COMENIUS irodalmi forrásaiban, így HERBERSTÉIN híres kiadványában is (Rerum Moscoviticarum Comenntarii, 1549, 1556): Quarta, sex infra Jaurinum miliaribus in pago Cotzi, a quo et vectores currus nomen acceperunt: „Cotzique adhuc promiscue appellantur . . COMENIUS közvetlen és közvetett (pl. Alsted enciklopédiája útján) forrásaiban gyakoriak a magyar elnevezések, hangsorok, magyar nyelvi vonatkozások. Georgius WERNHERUS munkájában pl. (de Ungariae aquis mirandis) az Aranyas (hoc est aureus) l'olyónév mellett találjuk Buda, Ovár, Rakusch helynevek említését. 198