Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és a magyar nyelv (Adatok a magyar nyelv grammatikalizálásának fejlődéséhez)
11. A civitas pulchra szintagmatikus kapcsolat tagjain létrejött nemben, számban és esetben való egyeztetésre is rámutat, s külön is felhívja a magyar tanulók figyelmét arra, hogy ez az egyeztetés nincs meg a magyarban: ,,Sed NB Hungaricus sermo Regulám hanc (Sc. adstruitur Nomini adnomen simili numero, genere et casu) non observat: quia Nominum et adnominum generibus non variatur." (uo.) Pataki munkatársai és saját magyar nyelvi tapasztalatai mellett részben SZENCZI MOLNÁR nyelvtana is forrásul szolgált e jelenségek leírásához [vö. SZENCZI (Gram. Lib. I. Cap. VIII.): „Adjectiva Ungarica sunt unius tantum terminationis, ideoque omnia sunt generis omnis . . non mutant terminationes pro diversitate generis . . . stb., stb. Vö. még (Lib. II. C. III. De convenientia nominis cum nomine): „Adjectiva omnia sub eadem terminatione praeponuntur omnium generum substantivis, quae sola recipiunt numeri et casuum varietatem, ut: jó férfiú, bonus vir; jó aszszonnac, bonae mulieri; jó búzát ad: bonum frumentum dat stb., stb. . . ."] Akkor is magyar nyelvtani ismeretekre tanította COMENIUS a magyar tanulókat, amikor az acutum ingenium jelzős kifejezés ilyen szórendjével kapcsolatban azt jegyzi meg, hogy a magyar nyelvben a jelző legtöbbször megelőzi a jelzett szót: „Hungaris et Germanis adjectiva nonnisi praecedunt" (Grammatiea Atrialis). A homo petulans szintagmatikus kapcsolat szórendje helyett használt petulans homo szórendi formát a hungarizmusok között is elszámolja. (Grammatiea Atrialis, Cap. IV.) A birtokos jelzős szerkezetekkel kapcsolatos tudnivalók között nemcsak azt jegyzi meg, hogy a latinban „additur Nomini nomen ejus, cujus res est, in Genitivo, ut Magister Artium, civitas Hungáriáé . . .", hanem utal arra is, hogy „Hungari Genitivi loco usitatius ponitur dativus: in exemplis vides . . (Vest. Gram. C. XI). Arra is utal, hogy a hominis ingenium ('az ember értelme') nyelvi formában a magyar nyelv szellemének megfelelő hungarizmust kell látnunk. A magyar nyelvben ui. a genitivus, a birtokos jelző, a birtokost jelölő szó megelőzi a birtokot kifejező szót, a birtokszót: „Hungaris Genitivus semper praecedit: nominativus sine aurium laesione non potest" (Grammatiea Atrialis, Cap. IV). Azaz nem fordíthatjuk meg a szórendet, mert helytelen lesz a magyarban ez a nyelvi kifejezés: értelme ember. III. 1. COMENIUS a Methodus Linguarum Novissima lapjain (Cap. III. 25) a nyelvek rokonságáról (De cognatione Linguarum) is értekezik. Azt állítja, hogy „Quatuor sunt nunc cardinales Europae linguae: graeca, latina, germanica et slavica, sub quas caeterae possunt reduci". Kapcsolatba hozza egymással a görög, a latin, a germán és a szláv nyelveket (görög, latin, olasz, spanyol, francia, dán, svéd, angol, cseh, lengyel, orosz, bolgár stb.), majd azt állapítja meg, hogy: „Hungarica ad nullám harum refertur, quia in Europa hospes est, cum Asianis, unde venit cognationem retinens". 13 193