Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: A tanári beszéd (A tanítási óra nyelvi formálása)

szédnek is. A magabiztos, nagytudású, szellemileg mozgékony és mély, fejlett érzelmi életet is élő tanárok [csaknem valamennyiüknél művészi hajlamok, (szónoki, színészi, költői stb.) is jelentkeznek] beszédében a telt, plasztikus hanghoz igen változatos hanglejtés is társul ... [15]. A tanári beszéd tempójával kapcsolatos fontosabb tudnivalókra is utalnunk kell, mert a tanári beszéd tartalmi elemeinek appercipiálását a ritmus, a hangsúly és a dallam mellett a tempó is elősegíti [16]. Tempója lehet gyors, lassú vagy közepes. A tanári beszéd tempóját is a mondanivaló, az előadás értelmi és érzelmi hullámzása szabja meg. A tanárok beszédében is megtalálható a két véglet: a túlságosan lassú, szinte vontatott és a túlságosan szapora, gyors, szinte vágtató tempó. Ugyancsak tanári modorosság a szabálytalanul hullámzó beszéd: a lassúbb tempóra hirtelen gyors, szapora tempóváltás következik, vagy fordítva. A tanári beszéd tempóját a didaktikai célokhoz is gyakran idomítjuk: sokszor célravezetőbb a friss munkatempót, az új és új probléma felvetését is szuggeráló és bemutató gyorsabb tanári beszéd, olykor meg éppen a mondanivaló, az ismeretanyag jobb kiemelése, elmélyítése szempontjából a lassú tempó a célirányosabb. A szabálytalan tempó hol nagyon gyors, hol túlságosan vontatott — a didaktikai célok szempontjából sem megfelelő; nehezebben követhetik a tanulók a tanár beszédét, sokszor a megértésben is zavarok jelentkeznek, hiszen az a tanár, aki ezzel a tempóval él, legtöbbször vagy kezdő, bizonytalankodó tanár, s a túl lassú tempójának háttere: keresi a megfelelő nyelvi formákat, de ha megtalálta, azonnal gyors tempóra vált. Ez a tanár nem tud bánni a beszédbeli szünetekkel sem. Pedig a tanári beszéd igen fontos tényezője a szünet is, s nemcsak a légzés technikája teszi szükségessé, hanem a mondanivaló értelmi jellegét is támogató eszköz. Az ún. előszünet a levegő levételét is biztosítja, az utószünet tervszerűen használt eszköz, s a mondanivalót erősítő jellegű. A kimondott szó, az elhangzott megnyilatkozás utáni csend ez. Igen nagy szükség van rá a tanári beszédben is: adjunk alkalmat ezzel is tanítványainknak arra, hogy rendezzék gondolataikat. De az egyes mondatokat, illetőleg az értelmileg összetartozó nyelvi egységeket felesleges szünetekkel ne tagoljuk szét! A folyamatos beszéd elleni merénylet ez, s az előadás darabos lesz. Általában sok tanár feleslegesen él a szünetekkel, s majdnem minden szót vagy hangerővel és szünettel is kiemel, vagy csak szünettel. A tanári beszédet is kísérik mozgások (testtartás, taglejtés, az arc, a szemek mozgása). Itt is két véglet jelentkezik: gyakori az ideges mozgás, a sok és felesleges gesztikulálás, vagy éppen hiányzik minden taglejtés, s „merev pózban" beszél, prelegál a tanár. Jelentkezik olykor az a tanári modorosság számba vehető taglejtés is, amelyet a színésziesen formált, mesterkélt mozdulatok túltengése jellemez. A tanári beszédet kísérő taglejtés, mozdulat is legyen a mondanivalót erősítő jellegű, simuljon a mondanivaló tárgyához, sőt, legyünk itt is tekintettel a didaktikai elképzelésekre is. Az a tanár, aki sokat mozog, erősen gesztikulál és nem természetes szem- és arcmozgással él, csak 18