Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: A tanári beszéd (A tanítási óra nyelvi formálása)

gésben is ki kell emelnünk az iskolai tankönyvek íróinak nagy felelősségét. Tankönyvük nyelve nemcsak segítheti a nyelvi nevelés szép munkáját, hanem le is ronthatja e munka eredményességét pongyola megfogalmazásával, rosszul szerkesztett, hibás mondataival, szótévesztéseivel, idegenszerűségeivel stb., stb. A tankönyvek nyelvének reprodukálása, a tanári beszéd önkéntelen utánzása is igen nagy szerepet kap tanítványaink beszédkultúrájának fejlesztésében. A tankönyvek sokszor feleslegesen terjengős szövege, s a tanári beszéd gyakori, nem célravezető szószaporítása, semmiképpen sem alkalmas nyelvi kifejezési módok, a tanulók igényesebb nyelvi kultúrájának és ízlésének fejlesztésére. Az információ-elmélet terminológiájával élve, igen sok még a tanári beszédben a „vételi zavar", a „közömbös", csak a gondolkodásban beálló hézagok kitöltésére hivatott nyelvi elemek, kifejezések túltengése. Magnetofon-felvétel alapján jegyeztük le például ezeket a „zavaró", közömbös, nyelvi szerepet alig betöltő formákat: „Mivel ugyanis most már mindazok, akik . . .". „Természetesen felmerülhet itt közvetlenül most már számunkra egy konkrét kérdés . . ." „Mindezekre ugyanis már akkor véleményünk szerint is illett volna a feleletet megadni. . ." „Most, hogy tulajdonképpen mindenki előtt tisztán áll (?), az a lényeges probléma merül itt fel, hogy .. ." „Akkor pedig, amikor csak arról lehet szó . . ." „Ügy hogy én tulajdonképpen valóban azt hiszem . . ." stb., stb. Felmerülhet éppen az új információ-elmélet tanításainak tanulságaként a tanári beszéddel szemben a gazdaságosság követelménye is: semmiképpen se legyen bőbeszédű, terjengős, mert a tanári beszéd terjengősségével erősen csökken hatékonysága, érthetősége, azaz hatásfoka, de ugyanakkor túlságos tömörsége sem célravezető, mert értelmi hézagok keletkezhetnek, amelyek ismét csak a tanári beszéd érthetőségének és hatékonyságának akadályozói. VIII. A tanári beszéd hatékonysága (hatásfoka) nagyban függ csak füllel felfogható sajátságaitól, akusztikai, zenei elemeitől, hangzásától, fonetikai tisztaságától. A hathatós előadás, a helyes és szép ponuntiatio előfeltétele a megfelelő hang, illetőleg hangadás, a hibátlan, tiszta, világos és érthető hangképzés, a helyes kiejtés [141. A helyes kiejtés kifejezést tágabb értelemben használjuk itt is: jelöli, megnevezi a hangképzést, a hangerőt, a hangsúlyt, a hanglejtést, sőt, az időtartamot és a tempó beszédbeli funkcióját is. A hangzásában is szép tanári beszéd alapkövetelménye a tanár helyes légzési technikája. A hibás lélegzetvétellel beszélés csúnya szeplő a tanári beszéd arcán is. A helyes, folyamatos beszédhez gyors és mély belégzés, s tartós, egyenletes kilégzés szükséges, s mindez „észrevétlenül történjék" (Egressy Gábor), mert a hangos, hallható, ziháló lélegzetvétel mindenképpen ártalmára van a beszéd szép hangzásának is. A jó tanárnál már beidegződött a helyes légzés: a lehető legrövidebb idő alatt, a legkisebb fáradsággal, a lehető legnagyobb levegőmennyiséget kell 16