Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Futó József: A földrajzi terepgyakorlatokról

Az első nap estéjén ismét együtt van a táborban mind a négy cso­port. Az ellátók akkorára már megfőzték a vacsorát. Vacsora után kigyul­lad a tábortűz, és a ropogó tűz mellett mindegyik csoport vezetője rövid beszámolót tart (nem számszerű adatokkal) az aznapi munkáról. Főkép­pen azért, hogy a következő napon a már általuk ismert terepszakaszra kimenő másik csoport munkáját segítse. A nap utolsó felvonásaként a gyakorlatvezető tanár megtartja az eligazítást a következő napi munkára. A csoportok együtt maradnak, csak éppen a munkafeladatuk változik meg. Akik ezen a napon klimato­lógiai munkát végeztek, holnap hidrológusokká változnak. A biogeográ­fusok a morfológusokkal cserélnek feladatot. Gomolyfelhők a Bükk-fennsík felett A klimatológiai munka a második napon sem változik meg. To­vábbra is a három telepített állomás műszereinek az óránkénti leolva­sása lesz a feladat. A másik három munkacsoportnál változtathatjuk a feladatot. így a hidrológusok ott folytatják a patakról a felvételi mun­kát ahol a B/csoport az előző napon abbahagyta. Mennek tovább a pa­tak mentén, és 500 méterenként folytatják az előbb már felsorolt méré­seket. (Mivel a vízhozam, a vízsebesség és a meder keresztmetszet meg­állapításánál sok a hibaforrás, adhatjuk második napra azt a feladatot, hogy az előző napon már lemért patakszakaszon a méréseket ellenőrzés végett még egyszer végezzék el.) A talaj- és biogeográfus, valamint a morfológus csoportnak ugyanazt a feladatot adjuk, mint előző nap, csak éppen más terepen végzik el a méréseket. Ez a második napi terepszakasz területileg kapcsolódjon az előzőhöz, mert ebben az esetben a gyakorlat végére a négy csoport össz­munkájaként meglehetősen nagy területet tudunk biogeográfiai és mor­fológiai szempontból feldolgoztatni a hallgatókkal. 162

Next

/
Thumbnails
Contents