Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Futó József: A földrajzi terepgyakorlatokról

II. Terepgyakorlati munka Ha a táborhelyünkre dél körül megérkeztünk, rövid pihenő után hozzálátunk a munkafeltételek megteremtéséhez. A csoport egyik fele a sátrakat veri fel, a másik fele a meteorológiai állomásokat telepíti. Az ellátó csoport pedig megszervezi a résztvevők ellátását (meleg étel, ivóvíz stb.). A sátrak felverésére különös gondot kell fordítanunk. A sátrak jó rögzítése, körülárkolása elengedhetetlen feltétel. Hiszen egy hét alatt komoly esőre vagy erős szélviharra is számíthatunk. A sátrak alját béleljük ki jól szénával, szalmával vagy száraz lombbal, hogy a pihenés Mikroklima állomás a dolinában benne a lehető legkényelmesebb legyen. Nagyon fontos dolog ez, mert csak jól kipihent gárdával lehet jó és eredményes munkát végezni. Az adminisztrátorok mindjárt vázlatot is készítenek a táborról, beírják, melyik sátorban ki lakik. A mikroklimatológiai állomás telepítésére különös gondot fordítunk. A Bükk-fennsíkon legalább 3 állomást telepítünk, egyet a dolinának az alján, egyet a dolina peremén lévő erdőszélen, a harmadikat pedig a legközelebbi hegytetőn. Mindhárom állomáson azonos műszereket állítunk fel, mert csak ebben az esetben tudjuk a kívánt összehasonlításokat végrehajtani. Az állomások álljanak Aszmann-féle aspirációs pszichrométerből vagy az ezt helyettesítő száraz-nedves hőmérőpárból, maximum és minimum hőmérőből. Mindegyiket állítsuk fel a talaj felszíne felett 5 cm-re. Egy állomási hőmérőt helyezzünk el 1,5 m magasságban. Ne feledkezzünk meg a hőmérők árnyékolásáról. A talaj hőmérőket 5, 10, 20 és 40 cm mélységben helyezzük el. Állítsunk fel egy csapadékmérőt is. Mind158