Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor—Somos János: A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere

emelve, ő fogja ismertetni. így kénytelen mégegyszer foglalkozni a prob­lémával, a többi pedig mégegyszer hallja, tehát jobban rögzitődik. A minősítés kérdése rendkívül fontos a gyakorlatoknál. Fontos, azért, mert sok helyen az a hallgatók — de olykor a gyakorlatvezető — felfogása is, hogy a gyakorlat kevésbé hangsúlyos az elmélet mellett, hiszen tekintélyes százalékban manuális munkából áll. így kialakul a gyakorlatnak mintegy alacsonyabbrendűként való kezelése. Ez pedig nemcsak módszertani hiba, hanem elvi is, egybetartozó, szorosan össze­függő dolgok szétválasztását, az anyagi világgal való legszorosabb kap­csolódás lebecsülését rejti magában. Elsőrendű módszertani kérdés, hogy az egész tanszék úgy kezelje a gyakorlatokat, mint amik jelentőségükben a többi — elméleti — kol­légiumokkal teljesen egyenrangúak. Ezért a megítélésnél, tehát a gyakorlatra adandó jegy megállapí­tásánál sok szempontot kell irányadóul venni. 1. Milyen mértékben készült fel a hallgató a gyakorlatra? Ez azt az elméleti tudásmennyiséget jelenti, ami nélkülözhetetlen a gyakorla­tok helyes elvégzéséhez. Megállapítása csak gyakorlatról gyakorlatra történhet, tehát bent a laboratóriumi helyiségben, a munka folyamán. Utólagosan semmi esetre sem, mert nem arról van szó, hogy valaki ne­kiül és egy hét alatt „betanulja" — félév közben azonban nem készül fel. 2. Hogyan tudja elméleti tudását a gyakorlat folyamán alkalmazni? 3. Milyen a laboratóriumi munkához való viszonya: kötelességsze­rűen végzi-e, vagy még így sem, vagy pedig igyekszik minél tökélete­sebb munkát végezni? 4. Mennyire önálló a laboratóriumi gyakorlatok során? 5. Ügyessége, kísérletező készsége milyen és mennyire fejlődött? 6. A gyakorlatokkal kapcsolatos otthoni munkát (esetleges számí­tásokat, grafikonok felrajzolását stb., jegyzőkönyv összeállítását) meny­nyire rendesen, lelkiismeretesen, önállóan végezte? A mi tanszékünkön, ahol tanárok képzése folyik, a gyakorlatokat igen fontosnak tekintjük, már csak azért is, mert: a mérő-gyakorlatokat, s az ezzel kapcsolatos mérési technikát kint az iskolánál már nem lesz módja elsajátítani a jelöltnek (az elméletet még inkább pótolhatja), a demonstrációs kísérletezést, ha itt nem sajátítja el minél jobban, kénytelen lesz a gyerekek „bőrén" elsajátíttatni, ha ugyan megteszi majd. Ezért tanszékükön az a rend, hogy ha laboratóriumi gyakorlatot egy félévben háromszor (v. többször) igazolatlanul mulaszt, nem osztá­lyozunk, ez pedig a félév elvesztésével jár. Ha kétszernél több ízben mulasztott igazoltan, jegyet és aláírást csak akkor kap, ha a gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban a mu­lasztottakat pótolja. Hallgatóink ezt a rendszert már jól ismerik, s köztudomású, hogy fizika gyakorlatot elmulasztani még fontos ügyek miatt sem „lehet". 150

Next

/
Thumbnails
Contents