Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor—Somos János: A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere

A gyakorlatok megszervezése 1. A gyakorlatok tematikájának általános szempontjai: a) A laboratóriumi munkának az elméleti órák anyagát kell alátámasztania és kiegészítenie. Éppen ezért feltétlenül kívánatos, hogy a gyakorlatokra kitűzött feladatok mind anyagukat, mind időbeli beosztásukat tekintve, összhangban legyenek az elméleti órákon megtárgyalt anyagrésszel. A hallgató az előadásokkal kapcsolatos kísérleteknél mint megfigyelő szerepel, s így ia jelenségek (különösen részleteiket tekintve) nem hagynak olyan maradandó és mély nyomot, mintha azokat saját maga is előállítja, felidézi. A laboratóriumi munkák során mutatkozik meg igazán a hallgató előtt az elmélet és a gyakorlat szoros egysége. Az általa előállított kísérletek, mért eredmények arról győzik meg, hogy az elméleti órán hallottak, vagy a könyvből, jegyzetből tanultak, nem valami kigondolt dolgok, nem valami bölcs agynak a szüleményei, hanem a természet objektív törvényei, tehát a jelenség felidézéséhez szükséges körülményeket megteremtve, maga is tapasztalhatja. Ennek az igen fontos felismerésnek a kialakulását és megerősödését hátráltatná a hallgatóban az, ha a gyakorlati munka anyaga túlságosan elmaradna az elméleti órák anyaga mögött, olyan időszakra, amikor a laboratóriumi munkákkal kapcsolatos elméleti ismeretek már homályosak, felszínesek, és éppen az elméleti órákon tanultak már más részeket hoztak a hallgató érdeklődésének középpontjába. De más körülmény is indokolttá teszi a fenti szempontot, éspedig az, hogy így mind az elméleti órák, mind pedig a laboratóriumi munkák egymást kölcsönösen támogatva és kiegészítve, maradandóbb nyomot hagynak, elősegítik az anyag mélyebb megértését, jobb és alaposabb elsajátítását. b) A pedagógiai főiskola tanárokat képez, szükséges tehát, hogy célkitűzésének megfelelő súllyal szerepeljenek a laboratóriumi gyakorlatokban a demonstrációs és mérő kísérletek. így tehát pl. tartalmazzák elsősorban azokat a kísérleteket, amelyek az általános iskolában is bemutatásra kerülnek. Az egyszerűbb összeállítások mellett azonban tökéletesebb eszközökkel, pontosabb és jobb eredményeket adó kísérleteket is végeztessünk el. Mindezek nem jelentik azt, hogy a pedagógiai főiskolán csak ilyen természetű gyakorlatok jöhetnek számításba, feltétlenül helyet kapnak az olyan természetű mérőkísérletek is, amelyek a tudományos kutatómunka előkészítői is lehetnek. c) Feltétlenül tartsuk szem előtt a gyakorlatoknál is a fokozatosság elvét. Kezdetben kisebb ügyességet, a laboratóriumi munkában kevesebb jártasságot megkövetelő gyakorlatokat adjunk. így elejét vesszük annak, hogy a könnyebben elvégezhető feladatokon keresztül ők is megszerezhessék a szükséges készséget a kísérletezéshez. Természetesen ugyanígy hátrányos lehet az is, ha a felsőbb évfolyamokon a már kellő gyakorlattal rendelkező hallgatóinknak alacsony színvonalú, kevés tudást és készséget feltételező munkákat tűzünk ki. Ezek a laboratóriumi gyakorlatok lebecsülésére vezetnének. d) Mint egyik igen fontos szempontot szeretnénk kiemelni egy-egy gyakorlat időtartama és a kitűzött feladatok közötti összhangot. Az a cél 9 129