Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A pedagógiai kutatás néhány időszerű kérdéséről

xista pedagógia szemszögéből, nevelési céljaink szemszögéből, tehát pártosan kell értékelnünk, bírálnunk. A pártosság sohasem kerülhet ellentétbe a tényekkel. A marxizmus megdönthetetlen erejű — mert igaz. Leninnek ez a nagyszerű mondása teljes mértékben érvényes a marxista pedagógiára, a marxista pedagógiai kritikára is. c) A bírálatnak kétségkívül fel kell mérni a mű belső felépítését, mondanivalójának belső elrendezettségét, konzekvenciáját „belső logikáját. Ennyiben mondhatjuk, hogy a bírálatnak immanensnek is kell lennie [16]. Megelégedhet-e azonban a marxista kritika a pusztán, vagy lényegében immánens kritikával? Semmiképpen. Hiszen ez lényegében agnosztikus, sőt idealista ismeretelmélet elfogadását jelenti, hiszen a pusztán immánens bírálat lemond a munka külső összefüggéseinek, igazságtartalmának objektív vizsgálatáról. Márpedig minden tudományos mű a világ bizonyos oldalait iparkodik tükrözni. Nem elégedhetünk meg ezért a tudományos tükröződés pusztán belső, immánens oldalával; feltétlenül szükséges annak felderítése: mennyire objektíven, helyesen tükrözi a bírált munka az objektív valóságot, mi a munka társadalmi funkciója, milyen társadalmi, politikai, osztályérdekeket szolgál stb. Mindezeknek vizsgálatától a pusztán immánens kritika jelszava elvileg elzárkózik. Ezért nem fogadható el a marxista tudományos kritika elveként, mércéjeként. l'gy pl. a műveltség — szocialista műveltség témájával foglalkozó tanulmánnyal szemben nemcsupán a műveltség-fogalom „immanens" problematikája, a meghatározás pontossága, „tudományossága" merül íel, — hanem az is, hogy a meghatározásból milyen következtetések folynak a szocialista iskolaügyre, tantervekre stb. vonatkozóan; milyen társadalmi, kultúrpolitikai következtetések vonhatók le a tanulmányból, mennyire szolgálja a szocialista művelődésügy mai, konkrét céljainak helyes megoldását stb. d) A marxista pedagógiai kritika nem szorítkozhat csupán a kutatás tényeire, következtetéseire, hanem a kutatás konkrét eredményeit a módszer szempontjából is elemezni kell. így pl. szükségszerűen merül fel a kérdés: mennyire adekvát módszerekkel dolgozott a kutató, a mű szerzője; mennyire szolgálták az objektív, tudományos pedagógiai módszerek a vizsgált jelenség pedagógiai összefüggéseinek helyes, sokoldalú feltárását. — Az előzőkben, a közösségi nevelés témáival kapcsolatban, éppen ilyen módszertani jellegű, szempontú rövid kritikai szemléjét próbáltuk adni a legutóbbi évek néhány idevágó tanulmányának. A kutatás tartalmának, eredményeinek és módszerének kritikai vizsgálata vezet el a bírált munka színvonalának problémájához. Mit jelent kissé konkrétebben egy pedagógiai tudományos munka színvonala? Nézetünk szerint sokféle, komplex követelmények összességét. Beletartozik az elemzett munkának nem csupán tárgyi-tartalmi helyessége, hanem tartalmi mélyséqe, szélessége és gazdaqsága. Elmélyült szakismeretek, a munka tanító-művelő jellege éppúgy, mint messzemenő, lé122