Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A pedagógiai kutatás néhány időszerű kérdéséről

tosítja a megbírált számára a válaszadás, az önkritika .jogát és kötelességét, — eleve csorbítja a bírálat szocialista demokratizmusát, gátolja azt, hogy a bírálat valóban kollektív és alkotó, továbbfejlesztő legyen. b) A tudományosság és tárgyilagosság, a marxista pártosság ugyanannak a követelménynek két oldala, egymástól elválaszthatatlan, szerves egységben kell, hogy érvényesüljön. Mit jelent a tudományos objektivitás követelménye közelebbről? Mindenekelőtt azt, hogy a pedagógiai tudományos munka adatait, tényeit és következtetéseit az oktatás-nevelés valóságával, a tényekkel vesse essze. Tárja fel, vajon a mű tényei, adatai valóságosak-e, következtetései megfelelnek-e a marxista pedagógia tudományos elveinek, szolgálják-e a szocialista nevelés továbbfejlődését, nevelőink szocialista pedagógiai műveltségének emelését. Megkívánja továbbá a tárgyilagosság, hogy a tudományos munka tárgyát, címét, a kifejtésre rendelkezésre álló oldalterjedelmet a bíráló gondosan mérlegelje. Szükséges a szerző intencióinak figyelemvebétele is. Szembenáll tehát a bírálat tárgyilagosságának követelményeivel, ha a bíráló olyan maximalista követelményekkel lép fel, amelyek az adott címből nem következnek, és amelyeknek az adott terjedelemben a szerző nem is tehetett volna eleget. így pl., ha a pedagógiai tudományelmélettel, annak alapvető, legáltalánosabb kérdéseivel foglalkozik egy tanulmány 20—25 oldalon, nem vethető szemére jogosan: miért nem foglalkozott a fejlődés és nevelés viszonyával, iskola és termelőmunka összekapcsolásával, vagy a világnézeti nevelés problémáival. Mindezek a problémák vitathatatlanul égető problémák — de a bírálónak elsősorban a munka címéből, a rendelkezésre álló terjedelemből és abból kell kiindulnia, hogy mi tartozik feltétlen szükségszerűséggel, közvetlenül a címhez. Aligha lehet kívánni azt, hogy egyetlen cikkben minden fontos, időszerű kérdés felvetődjék, mégkevésbé azt, hogy egy cikk olyan szövevényes kérdések mindegyikében adjon megnyugtató, meggyőző és határozott, kidolgozott választ — melyeknek kifejtésére egy könyv sem elegendő, vagy amelyre eddig a Magyar Tudományos Akadémia illetékes Pedagógiai Bizottsága sem vállalkozott. A tárgyilagosság követelménye magában foglalja továbbá a kellő tudományos konkrétséget, pontosságot is a tudományos kritikától. Ezért nem lehet kielégítőnek tekinteni, ha egy bírálat konkrét megokelás. kifejtés nélkül — általában — „felületes"-nek bélyegez egy művet, ha kijelenti, hogy a szerző állításai „nem meggyőzők". Emellett az ilyen sematikusan általánosító bíráló megjegyzés sok esetben sérti a cikkíró szakmai önérzetét is. Nézetünk szerint jogosan háborodhat fel az ilyen semmivel sem konkretizált, semmivel nem indokolt becsmérlő kifejezések ellen a megbírált szerző. Az előbbiekben utaltunk arra, hogy tárgyilagosság és marxista pártosság— egymástól külön nem szakítható. Maga a tárgyilagosság — voltaképpen azt fejezi ki, hogy fényeinket, következtetéseinket a mar121