Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: A tanári beszéd (A tanítási óra nyelvi formálása)

célratörő nyelvi megnyilatkozás. Olykor csiszolt, művelt, folyamatos beszéd, s az ép mondatokat, a logikus, fegyelmezett gondolatok nyelvi burkait a legkényesebb nyelvi igényekre szabva alkotja meg a tanár; olykor meg elevenebb sodrású a tanári beszéd, s jellemzője a rövidebb vagy elliptikus mondatok, a váratlan fordulatok, a gyakori felkiáltások s mondatértékű nyelvi formák használata. Éppen ezekben a jellemző tulajdonságokban rejlenek a tanári be­szédnek mind erényei, mind hibái. Mert pl. fontos feltétele a jól érthető tanári beszédnek a világos tagolás, de éppen az erre való törekvés szüli gyakran a tanári beszéd egyik legjellemzőbb hibáját: a túlságba vitt tagolást. A hangerő és a nyomaték nem egyenlő eloszlású a beszédben, a fortissimóból átmenet nélkül esik le a pianissimóba. Sok a beszédben a rövid hangszakos egység, felgyorsul nagyon a beszéd tempója, mindent hangsúllyal emel ki a tanár, s ezáltal éppen semmit nem emelhet ki. Ebben a hibában rejlik egyúttal a leggyakoribb hangsúlyozási hibázás is: gyakran vétenek a tanárok a magyar hangsúly ellen, nincsenek tekin­tettel az értelmi, a logikai hangsúlyozás követelményeire, s akkor is át­csúszik pl. a hangsúly a jelzett szóra, amikor nem a szembeállítás, a kiemelés tényét kell tekintetbe venni. [9] Az érthetőség kedvéért gyak­ran az a hiba jelentkezik, hogy a tanár beszéde telítve van csupa egy­szerű, közlő, kijelentő mondattal. Eluralkodik az értelmi jelleg, a hanglejtés sem változatos, szürke, „száraz" a közlés, a nyelvi megformá­lás. De ugyanakkor a „szárazságtól" való tudatos menekülés is gyakran torkollik modorosságba: sok a szó, gyakoribb az ismétlés, sok a túlságba vitt kérdő mondat, felkiáltó és kívánó mondat. Eluralkodik az érzelmi jelleg a nyelvi formákban. Jelentkezik a retorikai eszközök öncélú fel­használása stb. stb. Milyen utat kövessen tehát a tanár beszédében, előadásában, az órák nyelvi formálásában? III. Legfontosabb követelmény, hogy a tanári beszéd „kigondolásában", „elrendezésében", „kidolgozásában" és „előadásában" szabatos, logikus és hatásos legyen. A régi iskolák a retorika és a dialektika, illetőleg a logika tanítását is felhasználták a logikus gondolkodásra, és a hathatós' szép beszédre nevelés munkájában. Ma is szüksége van a tanárnak ezekre az ismeretekre, mert rá kell nevelődnie a gondolkodás fegyelmezettsé­gére, a valóság helyes látására, a lényeg kiemelésének képességére. A leg­több tanári beszédnek éppen az a hibája, hogy elvész benne a lényeg, nem lényegre törő. A tanár mindent el akar mondani a felvett tárggyal, anyaggal kapcsolatban. Az ilyen tanári beszédre különösen áll VOL­TAIRE szellemes mondása: „Mindent elmondani annyit tesz, mint un­tatni." Mi a helyes út? EÖTVÖS már utalt rá: „Elmondani mindazt, mi által gondolatunk (a közlendő ismeret, a tanítási anyag. B. J.) a lehető­ségig világos legyen, de nem mondani egy szóval sem többet. .." A hatásos és eredményes tanári beszéd, előadás fontos követelménye annak nyelvi, grammatikai helyessége, igényes megfogalmazása. A nyelv­id

Next

/
Thumbnails
Contents