Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: A tanári beszéd (A tanítási óra nyelvi formálása)

hangadását, kiejtését, esetleges hibáit (hangos légzés, pongyola hangképzés, pöszeség, az r uvuláris ejtése, képzése, vagy túlzó ropogtatása, orrhangúság, beszédritmus zavarok, hallási hibák stb.), s megfelelő módon mérlegelni kell a hibákat és okait (szervi hiba, foghijjasság, rossz szokás, beidegzés stb.), s úgy dönteni arról, hogy a jelölt ebben a tekintetben is alkalmas vagy alkalmatlan a pedagógus pályára. Az erre vonatkozó vizsgálat, ill. megfigyelés objektív módjait, eszközeit is ki kell munkálnunk, hogy határt tudjunk szabni mind a szélsőséges követelményeknek, mind a liberális elnézésnek. Azoknak pedig, akik bekerültek az egyetemek vagy főiskolák padjaiba, s pedagógus hivatásukra készülnek fel, adjunk minél több alkalmat arra is, hogy a nyelvtudomány útmutatása alapján sok beszédtechnikai ismeretre is szert tehessenek és gyakorlatok útján is fejleszthessék beszédkészségüket, gyógyíthassák kiejtésbeli rendellenességeiket, idegenszerűségeiket, modorosságaikat. Különösen az alsófokú iskolák pedagógusait kell sok és korszerű beszédtechnikai, beszédpedagógiai ismerettel felvérteznünk, hiszen az ő gyakorlatukban az oktatás, a tanítás leggyakoribb formája az élő beszéd. Ezen a fokon elsősorban az élőszó erejével köti le a gyerekeket, neveli figvelemre és helyes beszédmódra. Ideális feladat lenne a pedagógusjelöltek beszédének, kiejtésének állandó és tervszerű megfigyelése; a fejlődés regisztrálása, a hibák természetének és okainak felkutatása, leírása, az orvoslás, a korrekció módjainak, eszközeinek megteremtése stb., stb. El kell azt is érnünk, hogy a tanárjelöltek gyakorló iskolai tanításainak kiértékelése térjen ki a jelölt beszédének, az óra nyelvi formálásának megvizsgálására is, s így az óra elemzésének szempontjai közé fel kell venni a tanári beszéd értékelését is, természetesen összefüggésben vizsgálva a tartalommal, a tantárgyi sajátossággal, a didaktikai feladattal. [8] A szakfelügyeletnek is kölönös gondja legyen a tanári beszéd, az órán elhangzó nyelvi, élőszóbeli megnyilatkozások tervszerűbb megfigyelésére és értékelésére. Ez az írás is elsősorban ehhez a feladathoz, munkához kíván segítséget nyújtani. II. Mindenki előtt világos, hogy az oktatás eredményessége függ a tanári beszéd érthetőségétől, tartalmi, megfogalmazásbeli gazdagságától és kifejező erejétől is. A tanári beszéd, a tanítás nyelve nem csak egyszerűen tudást és ismereteket közlő eszköz, hanem igen sokrétű és sokszínű nyelvi megnyilatkozás. Egyrészt praktikusan egyszerű, s a lényeglátásra törekszik, de ugyanakkor elemző, részletező, s ha kell, nemes patétikonnal, impulzusokkal telített, s nem ment az érzelmi momentumoktól sem. Jellemzője általában a fesztelenség, de olykor célravezetőbb, ha nyelvi feszültséget is teremt a tanítási órán, s arra is példát szolgáltat, hogy a nyelvnek nemcsak grammatikája van, hanem művészete is, s nemcsak egyszerűen a megértés, a megértetés eszköze, hanem művészi anyag is. Néha szónoki temperamentummal alátámasztott, s a szavak áradatával tomboló dikció, néha egyszerű informálás, szavakban szegény, tömör, 9