Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Kocsis Károly: A modalitás kifejezése az orosz és magyar nyelvben

\ másik csoportját a viszonyszók közé sorolják a mai szovjet grammatikusok. Ennek a szófajnak tagjai: az előljáró (predlog), kötőszó (szojuz) és a módosító szó (csasztyica). A módosító szók alapcsoportjai: a) a szavak jelentésének különböző árnyalatait kifejező szócskák (lám, majdnem, csak, még stb.); b) modális módosító szócskák (igen, nem, -e, nemde, talán, mintha, szinte, aligha stb.); c) érzelmi árnyalatot jelentők (micsoda, egyenesen stb.); d) forma- és szóképző módosító szócskák (mint pl. a magyarban a vala-, akár, bár-, se- határozatlan, ill. tagadónévmás-képző, a volna igealakképző szócskák). A modális szavak és a modális módosító szók közti határ nagyon elmosódott. Főképp az különbözteti meg őket egymástól, hogy a modális szavak lexikailag teljes értékűek. A modális szavakat jelentésük és szintaktikai szerepük alapján 2 csoportba szokás osztani: 1. a közlés értelmi (logikai) értékelését jelentik a valóság határozott állításával a következők: „konyecsno" — persze, természetesen, „verno" — biztosan, „nyeszomnyenno" — kétségtelenül, „gyejsztvitveljno" — valóban, „bezuszlovno" — feltétlenül, „podlinno" — tényleg, valóban, „ocsevidno" — szemmel láthatóan, ,,imenno" — pontosan, éppen, ,,isztyinno" — valóban, igazán, „pravda" — igaz, „razumejetszja" — magától értetődően stb., 2. lehetőséget, feltételezhető valóságot, meggyőződést, bizonytalanságot. feltevést jelentenek: „vozmozsno" — lehetséges, ,,verojatno" — valószínűleg, „dolzsno bity" — biztosan, valószínűleg, „kazsetyszja" —• úgy látszik, „mozset bity" — talán, ,,nye mozset bity" — lehetetlen, „naverno, navernoe" — valószínűleg, bizonyára, biztosan. Az első csoportba sorolt modális szavak szintaktikai szerepe háromféle lehet: 1. szómondat (párbeszédben): ,, А винтовку взять?" „Конечно" — ,,S puskát vigyünk?" — „Természetesen.", 2. szerepelhetnek a mondatban közbevetett szavak minőségében: „Письмо у меня есть, конечно, но разве в письме всё выскажешь? „írás persze van nálam, de ugyan ki lehet-e mindent fejezni írásban?", 3. nyomatékosító szó funkcióját tölthetik be: „ Он конечно вернётся назад." — „Persze, hogy visszatér." A második csoportba sorolt modális szavak csak a szómondat és közbevetett szó funkcióját tölthetik be. Pl. ,, Вы купите эту книгу?', — „Безусловно." —,, Megveszi ezt a könyvet?" — „Feltétlenül."; „Вероятно, завтра будет хорошая погода." — „Holnap valószínűleg szép idő lesz." Itt jegyezzük meg, hogy a közbevetett szintagmáknak igen nagy szerepük van a modalitás kifejezésében. (Szintagmán értjük a beszédnek két pauza közti részét, amely lehet egyetlen szó, szószerkezet vagy szószerkezet csoport, sőt egész mondat is.) A közbevetett szintagma t. i. a beszélőnek olyan megjegyzését tartalmazza, amely a közlés forrására, a közlés részei közti összefüggésre, a gondolat kifejezésének módjára, a közlés hitelességének fokára vonatkozik, vagy amellyel fel 76