Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Kocsis Károly: A modalitás kifejezése az orosz és magyar nyelvben

akarja kelteni a hallgató figyelmét, illetőleg a közléssel kapcsolatos érzelmét fejezi ki. Ilyenek: szerintem, köztudomás szerint, például, ismétlem, ha szabad így kifejeznem magam, más szóval, úgy látszik, minden valószínűség szerint, el se hiszed, képzeld, sajnálatomra, szerencsére stb. A modális módosító szócskák csoportjai: 1. a valósághoz való viszonyt kifejezők: a) igenlők, állítók: ,,tak" — úgy van, igen, „aga" — igen, öhöm, „da" — igen, „tocsno" — pontosan, úgy van, „jescso bi" — de még mennyire, b) tagadók: „nye, nyet" — nem, „nyi" — tagadó szó mellett egyben a tagadást nyomatékosítja, c) kérdők: „li" — -e, „razve" — hát, vajon?, „nyeuzseli" — hát igazán?, hát valóban?, d) más beszédének szubjektív tolmácsolását jelentők: „gye", „gyeszkaty", „mol" — azt mondja, e) a közlés hitelességéhez való viszonyt kifejezők: „avoszj" — talán, „vrjad li" — nehezen, aligha, „jedva li" — aligha, „pozsaluj" — talán, esetleg, „csaj" — valószínűleg, bizonyára, „csuty li nye" — majdnem, „szlovno", „как budto" — mintha, 2. a beszélő akaratnyilvánítását (kívánság, vágy, felszólítás, lehetőség, szükségesség) kifejezők: „bi", „daj", „davaj", ,,-ka" módosító szókról már beszéltünk a felszólító' mód jelentésárnyalatainak, illetőleg a főnévi igeneves egytagú mondatok tárgyalásánál, „puszty", „puszkaj" — hadd, hát csak. . .; „nu" — no csak, rajta. Amint a szavak puszta felsorolásából is látható, az orosz modális szavak és modális módosító szócskák magyar megfelelői többnyire olyan különböző szófajból származó szavak, amelyek valamely alakjukban megmerevedtek, és ma már csak modális árnyalat kifejezésére használatosak. A modalitásnak az összetett mondatban való kifejezését az engedélyezett keretek közt nem tárgyalhatjuk. VII. A fenti vázlatos ismertetésből ezeket a következtetéseket vonhatjuk le: 1. A két nyelvben kifejezhető és a nyelvhasználatban kifejezett modalitásoknak nemcsak főtípusai, hanem azok árnyalatai is azonosak. Ennek természetes magyarázata a gazdasági és társadalmi fejlődés párhuzamossága, valamint a kölcsönhatások, amiknek következménye a két nép gondolkodásában elért megközelítően egyforma színvonal. 2. A modalitás kifejező eszközei általában szintén azonosak. A grammatikai kifejező eszközök terén mutatkozó különbségek a két nyelv fejlődésének belső törvényszerűségeire vezethetők vissza. 3. A modalitás kifejező eszközeinek használatát tekintve párhuzamosság mellett (pl. az intonáció) a két nyelv sajátosságából eredő eltéré77