Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Kocsis Károly: A modalitás kifejezése az orosz és magyar nyelvben

KOCSIS KAROLY főiskolai adjunktus: A MODALITÁS KIFEJEZÉSE AZ OROSZ ÉS MAGYAR NYELVBEN I. A mai szovjet mondatelmélet tanítása szerint a mondat legjellegzetesebb grammatikai jegyei a hanglejtés (intonáció) és az állítmányiság. Az intonáció egyfelől a hangmagasság emelkedése — leereszkedése, szünetek beiktatása, illetőleg elhagyása, az ütem fokozása és lassítása, valamint egyes szavak hangerősségének fokozása útján egységbe foglalja a mondat tartalmát kifejező szavakat és szószerkezeteket, másfelől pedig mint jellegzetes végintonáció (intonacija konca) a mondat befejezettségét jelzi és egyben elválasztja egymástól a mondatokat. Intonáció nélkül a szavak és szószerkezetek semmiféle csoportosítása sem lehet mondat, viszont a közlés intonációja mondattá tehet bármely szószerkezetet, vagy bármely szót, még olyat is, amelyben nyoma sincs az állítmányiságnak. Ilyen mondatok pl.: „Igen." — „Előre!" — „Mégis?" (természetesen megfelelő szövegösszefüggésben, helyzetben, párbeszédben). Az intonáció önmagában, szavak és szószerkezetek nélkül nem mondat; lehet kifejező, de szavak és szószerkezetek nélkül nem lehet tartalma, nem töltheti be a gondolat materiális burkának szerepét. A mondat másik alkotó elemének, az állítmányiságnak (szkazujemoszty, pregyikatyivnoszty) jelentése és rendeltetése V. V. VINOGRADOV megállapítása szerint az, hogy a mondat tartalmát a valósághoz viszonyítja, vagyis az állítmányiság azt mutatja, hogy a beszélő mit állít vagy tagad a mondatban, a beszélő megállapítása szerint hogyan viszonylik a mondat tartalma a valósághoz. Az állítmányiság a modalitás, az idő és a személy szintaktikai kategóriáiban jut kifejezésre. Gondolkodásunk nemcsak az objektív valóság jelenségeit tükrözi, hanem a jelenségek közt objektíve fennálló viszonyokat is. Az objektív valóság két jelensége közt fennálló viszony megállapítása az ítéletben a logikai módozat. Módozat szerint az ítélet háromféle lehet: 1. valóságot kifejező, 2. lehetőséget, vagyis olyan valóságot kifejező, amely bizonyos körülmények között bekövetkezhetik, 3. szükségességet, vagyis olyan jelenséget kifejező, amely magából a valóságból folyik. A logikai módozat nyelvi kifejezése volna a nyelvi modalitás. 8* 63