Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A gyógyvizek kémiai vizsgálata hazánkban a XVIII. században

Dr. SZÖKEFALVI-NAGY ZOLTÁN tanszékvezető főiskolai docens: A GYÓGYVIZEK KÉMIAI VIZSGÁLATA HAZÁNKBAN A XVIII. SZÁZADBAN Hazánk tudósai a kémia tudományának kifejlesztésében a XIX. század közepéig nem játszottak nagyobb szerepet. Az ország földrajzi helyzete, de még inkább politikai viszonyai nem engedték meg, hogy a nyugati tudományos világgal szerves kapcsolat alakulhasson ki. A török elnyomás alól történt felszabadítás után megnyílt ugyan a kapu nyugat felé, de megmaradt félgyarmati helyzetünk. Nagyobb jelentőségű kutatóműhelyek nem létesülhettek. A XVIII. században azonban az egészségügynek az egész monarchiában való rendezése megkövetelte, hogy Magyarország és Erdély minden megyéjében legyenek olyan főorvosok (főfizikusok), akik kellő tudással és kellő felszereléssel kisebb kémiai vizsgálatok elvégzésére is képesek legyenek. Ezek a főorvosok valóban gyakran folytattak kémiai vizsgálatokat is, természetszerűen elsősorban egyes anyagok analízisét végezték el. így vizsgálta Fischer Dániel a tokaji bort, Torkos János a széksót stb. Legtöbben a működési területükön, vagy attól nem nagy távolságban előforduló gyógyvizek analízisével foglalkoztak. Ezt indokolttá tette az is, hogy Magyarország akkori területéről el lehetett mondani: „Alig van az egész világon ország, melynek akár minőlegesen, akár mennyilegesen, aránylag, annyi ásványvízforrása lenne, mint éppen Magyarországnak" [44]. Hosszú évtizedek mulasztását akarjuk pótolni a kémiai kutatás hazai történetének feltárásával is. Nagyon értékesnek kell tartanunk azokat az adatokat, amelyek a hazánkban végzett ásványvíz-vizsgálatokról tudósítanak. A XVIII. században a hazai kémiai kutatások többsége ugyanis ásványvízanalízis. Igazat kell adnunk Ilosvay Lajosnak, aki 1926-ban ezt írta: „Hazánkban a chémiát tudományos alapon alig hatvanöt évvel ezelőtt kezdették művelni. Vegyészeink tevékenysége a megelőző időszakban csupán ásványos vizeink és néha egyes ásványaink elemzésére szorítkozott" [46]. A magyarországi ásványvizek rendkívüli gazdagsága nemcsak a hazai orvosokat buzdította azok kémiai vizsgálatára, hanem a más országból jött, itt csak átutazó orvosok is foglalkoztak ezekkel a gyógyvizekkel. Ez a körülmény igen jelentős, mert így közvetlen kapcsolat alakulhatott 601-