Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a Ratio Educationis

a Tiszántúli Református Egyházkerület mégis agyarkodik ellene. Ezért is 1775. június 27-én le akar mondani megbízatásáról, és csak Beleznai Miklós kívánságára vonja vissza a lemondást. Megbízóival az ellentétek különösen akkor éleződnek ki, amikor 1776 nyarán megjelenik a tankerületi főigazgatóságokat megszervező rendelet. Az állami ellenőrzés ellen, (ami egyben katolikus ellenőrzést is jelentett volna) a protestáns egyházak élénkén tiltakoztak. Bessenyei közvetítő javaslatát sem fogadják el. Pedig ő el tudta volna érni azt a királynőnél, hogy a református iskolák református főigazgató irányítása alá kerüljenek. Ismeretes, hogy elsősorban Teleki Józseffel került szembe. Éleshangű verset írt a konzervatív főúr ellen, aki ezért még Mária Teréziánál is feljelenti. 1777-ben, a Ratio Educationis megjelenésével még inkább fellángolnak az ellentétek, mert Bessenyei valóban a Ratio mellett áll, a protestáns egyházak viszont hosszas vita és Bessenyei lemondatása után beadványban tiltakoznak az új szabálykönyv ellen. Egészen bizonyos, hogy Bessenyei már a tervezett tanügyi reform előzményeiről és előkészületeiről is tudott Grass Frigyesné és Kollár Adám Ferenc útján [10]. Még ha nem is fogadjuk el Csóka J. Lajosnak azt a feltevését, hogy Kollár volt a Ratio értelmi szerzője, az udvari könyvtár igazgatója mindenképpen foglalkozott a tanügyi reformmal több vonatkozásban is. Az is egészen bizonyos, hogy az oktatásügy állami rendezését Bessenyei helyeselte, hiszen 1765 óta Bécsben élt, felekezeti elfogultságát pedig levetkezte, s maga is világi műveltséget sürgetett. Tetszett neki biztosan a Ratio tolerenciája a vallás kérdésében. Nyilvánvaló, hogy a készülő reformnak a felvilágosodás általános gondolatvilágával való kapcsolatát látta meg inkább Bessenyei az udvar légkörében. Kevésbé láthatta, (amit ma mi már világosan látunk), hogy a reform csak bizonyos mértékig és csak a feudálabszolutizmus érdekeinek határáig szolgálja a felvilágosodást. Éppen ezért Bessenyei valóban helyeselte a Ratio Educationis bevezetését, és meggyőződése szerint szállt szembe konzervatív hitsorsosaival. Ez azonban a kérdésnek csak az egyik oldala. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ugyanis azt a körülményt, hogy Bessenyei tevékenysége nem merül ki ebben az időszakban a Ratio Educationis védelmével. 1778 és 81 között írja kultúrpolitikai röpiratait és A holmit. Ezekben pedig egy sajátos és magyar szempontú kultúrpolitikai koncepciót fejt ki, amely egyben felelet a Ratio Educationisra is. — Egészen bizonyos, hogy Bessenyei érdeklődését az oktatásügy készülő reformja tereli a kultúrpolitika felé. Azt se feledjük, hogy 1773-tól kezdve Bessenyei élénk közéleti tevékenységet folytat. A röpiratok mögött tehát nem az élettől elzárkózó szobatudós, de nem is a testőr, hanem a gyakorlati életben tevékenykedő politikus áll, akinek a röpiratai is e tevékenységhez kapcsolódnak, ennek szolgálatában is állnak [11]. Ami létrejön, az persze sokkal több és sokkal messzebb mutat, mint a Ratio Educationis. Ami létrejön, az az önálló magyar nemzeti szempontú művelődéspolitika első rendszeres kifejtése. 8* 98