Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a Ratio Educationis

ságát veszélyeztette volna, sot oly reformnak tekintette, amelynek elfogadása és életbeléptetése által nemcsak hitsorsosai, de az egész nemzet szelleme magyarságban, műveltségben gyarapodni fog." Ezért Bessenyei szóban és írásban izgatott mellette. „Olvasva az 1778-ban kiadott Magyarság c. munkáját... — írja Széli — nem fér semmi kétség ahhoz, hogy e hatalmas riadóját is voltaképpen azért harsogtatta, hogy hitfeleire hasson, s azokat az új tanulási rend elfogadására hangolja. Határozottan bizonyítja ezt a Magyarság befejező része." Széli Farkas is idézi a Magyarság utolsó bekezdését, jegyzetben pedig A holmi XI., XII. és XIV. részét is kapcsolatba hozza az üggyel [4]. A Bessenyeire vonatkozó modern irodalom e kérdés megoldását azóta se vitte egyértelműen előbbre. Pedig nyilvánvaló, hogy Széli Farkas megállapítása egyoldalú. Bessenyeit a Ratio református mivoltában nem sértette, és ebben a kérdésben ő Mária Terézia oldalán állt. Azt azonban már nehéz feltételezni róla, hogy a Ratiotól az egész nemzet szellemének magyarságban és műveltségben való gyarapodását várta volna. — Még 1934-ben is egyszerűen csak megismétli Fischer Julia [5] Széchy Károly és Széli Farkas megállapításait, pedig dolgozatának tárgya éppen Bessenyei nevelésre vonatkozó gondolatainak összegyűjtése és rendszerbe szedése volt [6]. Gálos Rezső [7] Bessenyei életrajzának két helyén foglalkozik a problémával. A 142. lapon arról beszél, hogy „Bessenyei is szívvellélekkel, egész gondolatvilágából eredő belső meggyőződéssel a Ratio mellé állt. A tanterv megjelenésének idejében mindjárt megpróbált mellette hangulatot teremteni. „Legyen új tanulás módja, fogadjuk el" — biztatja honfitársait a Magyarságban ..." — Sajnos viszont mintegy 100 oldallal később, amikor a Magyarság elemzésére kerül a sor, Gálos érthetetlen módon szembefordul Széli Farkas véleményével, aki szerinte föltevését a füzetke egyetlen mondatára alapítja, hogy „legyen új tanulás módja: fogadjuk el". Ennek azonban nem sok bizonyító ereje van, mondja: „nagyobb hévvel és részletesebben szólna az új tanulási rendszerről, ha a Ratio Educationisnak akarna népszerűséget szerezni..." A Magyarság csakugyan harsány riadó volt, de nem a Ratio, hanem az anyanyelv érdekében." (234. lap.) Ma már nehezen tudnánk megállapítani, mi volt Gálosnak az igazi véleménye az idézett rövid mondat értelmezésében. i Szauder József Bessenyei c. monográfiájában [8] „Az utolsó bécsi évek, s a nemzeti művelődési program előkészítése" c. fejezetben jól és tömören utal a valódi összefüggésekre: „Bessenyei nagy érdeme az, hogy a haza javára az önálló nemzeti kultúra követelésével egyesítette a haladó társadalmi törekvéseket... az évekig folyó elkeseredett küzdelem (ti. hitsorsosaival) tudatosította benne a harcnak legfontosabb objektumait: azt, hogy haladni kell a tanítás és a tanulás, tehát a művelődés tárgyaiban, és hogy nemzeti kultúránk alapján önállóan, a magunk erejéből, eszközeivel kell tovább haladnunk." (51. 1.) Mégis midőn a Magyarság elemzéséhez ér, a röpirat megjelenését kiváltó konkrét eseményt az egyetemnek Budára való áthelyezésében látja. (Ez igaz is 8* 96