Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a Ratio Educationis

Dr. NÉMEDI LAJOS főiskolai igazgató: BESSENYEI GYÖRGY ÉS A RATIO EDUCATIONIS 1. A Ratio Educationis-ról kevéssel ezelőtt tanulmány jelent meg Ravasz János tollából [1]. Több vonatkozásban nem értek vele egyet, de most csak egy ponton kívánok vitába szállni. A szerző a Rationale a kortársakra tett hatását is érzékeltetni kívánta, és fejtegetései végére a következő megjegyzést fűzte: „Látták a születő újat a Ratioban a kortársak legjobbjai, a magyar felvilágosodás képviselői, — ekkor még maguk is az uralkodó szövetségei és a felvilágosult abszolutizmus hívei. Bessenyei az új szabálykönyv hatókörének kiszélesítésén buzgólkodott („legyen új tanulás — módja, fogadjuk el" — írta), Kazinczy a Ratioért is becsülte Ürményit és Tersztyánszkit, Tessedik pedig — bírálva is a Ratiot — ennek népoktatási kezdeményezéseit akarta, elvileg is javítva, továbbfejleszteni [2], Azt hiszem, hogy a magyar neveléstörténet művelőjének e megjegyzése mellett a magyar irodalomtörténészek nem mehetnek el szó nélkül. E summás megállapítás ugyanis csak részigazságot tartalmaz, és ilyen formájában valósággal megrágalmazza a magyar felvilágosodás vezető férfiait. — A magam részéről e helyen most csak Bessenyei Györgynek a Ratio Educationishoz való viszonyával kívánok részletesebben foglalkozni. Ravasz János egyoldalú beállításának ugyanis az egyik oka nyilván az, hogy e nem jelentéktelen kérdésben —• mely mögött a problémák egész sora húzódik meg — irodalomtörténetírásunk sem foglalt el teljesen és részletesen kifejtett egyértelmű álláspontot. Konkrétebben szólva, eddig nem elemeztük sokoldalú összefüggéseiben Bessenyei György kultúrpolitikai koncepciójának kialakulását. Márpedig ennek a nagy és jelentős témának a körébe tartozik Bessenyeinek a Ratióhoz való viszonya is. A kérdés irodalmát fellapozva, úgy találjuk, hogy Bessenyei György ágensi tevékenységével régebben Széli Farkas foglalkozott a legbővebben [3]. Szerinte Bessenyei „A Ratio Educationis pártjára állott, éspedig nem a hatalom nyomása alatt, hanem elvi tiszta meggyőződésből." Széli szerint Bessenyei egyetért azzal, hogy az oktatás joga kizárólag az államot illeti, és a század filozófiai eszméinek alapján készült kormányrendeletben nem látott semmi olyat, „ami vallásának szabad8* 95