Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz nyelv eszközei a kauzatív igei kapcsolatok kifejezésére

Amikor tőmaíjánhangzóvóltozás és -i képző jelzi a muveltctést пить — поить сесть — садить вьерить, вьоёти — варить мерети — морити см. : заморить голодом стоять — ставить бЪДёТИ боудИТИ чернеть — чернить гыноути — гоубити гасноути — гасити съхноути — соушити глъхноути — глоушити inni — itatni leülni — ültetni forrni — forralni meghalni — kiirt, kipusztít kiéheztet állni — állítani ébren van — ébreszt (meg)feketedik — befeketít elpusztul — elront, elpusztít kialszik — elolt kiszárad — ki-, elszárít megsiketül — süketít JEGYZETEK [1] Baboss R. Ernő: A causativ igeképzés, Bp., A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 41. sz., 1938. [2] А. Мейе : Общеславянский язык, Москва, 1951. [3] Franz Miklosich

: Vergleichende Grammatik der slavischen Sprachen, IV. Band. Syntax, Heidelberg, 1926. [4] R

. Trautmann : Kurzgefasste russische Grammatik, Leipzig, 1948. [5] v. Marnitz/Häusler

: Russische Grammatik, Halle (Saale), 1958. [6] H. Bräuer: Der Akzent beim russischen Verbum, Russischunterricht, 1949. 2—3—4. [7] П. С. Кузнецов

: Историческая грамматика руссккого языка, Москва, 1953. [8] Baboss i. m. 25. [9] Baboss idézi Budenz : Ugor Alaktan, 79. [10] Baboss idézi Budenz : NyK., IV., 145. [11] Baboss i. m. 27. [12] Uo. [131 Baboss i. m. 26. [14] NyK., XXIV., 188. [15] Baboss i. m. 3. [16] Balassa József : A magyar nyelv könyve, Bp., 1943. 180—181. [17] П. С. Кузнецов i. m. 214. [18] Nyr. XLIV., 447. [19] Miklosich i. m. 277. [20] Vö. a 9. jegyzettel. [21] Meillet i. m. 192. [22] Trautmann i. m. 142. [23] Balassa i. m. 180. [24] Deák Sándor: Учебник венгерского языка, Ш. Tankönyvkiadó, Bp., 1958. 47—50. [25] Грамматика русского языка, т. П. ч. первая, стр. 213—224. (АН СССР). М., 1954. [26] Szabó Miklós: Az orosz nyelv tankönyve, Bp., 1953. 318. [27] А. С. Пушкин

: Капитанская дочка, Москва, Детгиз, 1952, стр. 121, 110. [28] Erdődi József idézi Lev Tolsztojból Mondattanában, 32. old. Kézirat. [291 A héber kivételével a következő példákat orosz átírásban adjuk meg. [30] Ahol a forrást nem jelöltük meg, ott a példákat А. С. Пушкин: Капитанская дочка с. művéből vettük. [31] Az ószláv példákat a mai orosz (néhány helyen latin) betűkkel írtuk át technikai okok miatt. Юсь большой = о, юсь малый = ять = ё. 92