Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Kocsis Károly: A modalitás kifejezése az orosz és magyar nyelvben

3. gondolatfolyamatot (a szándék árnyalatával), belső élményt stb. jelentenek: „dumaty" — gondol, szándékozik, „vzdumaty" — eszébe jut, kitalál, „zadumivaty" — elhatároz, habozik, „nadumivaty" — kitalál, elhatároz, „nagyejatszja" — remél, bízik, „zatyevaty" — tervbe vesz, elhatároz; „gotovityszja" — készülődik, készül, ,,szobiratyszja" — készülődik stb. Közel állnak a modális igékhez: „pozvolity (szebe)" — bátorkodik, ,,bojatyszja" — fél, nem mer, „truszity" — fél, gyáva, „sztyesznyatszja" — fél, nem mer, sztigyatyszja" — restell, nem mer, „ljubity" — szeret. Pl. „Он не задумал это сделать." — „Nem habozott ezt megtenni."; „Затеяли сыграть квартет." „Elhatározták, hogy kvartettet játszanak."; „Надеялся уйти в Будапешт." „Remélte, hogy elmegy Budapestre."; „Позволил себе сделать замечание." — „Bátorkodott megjegyzést tenni." A fenti három csoport szószerkezeteiben ún. infinitivus subiectivus szerepel, ami azt jelenti, hogy a főnévi igenévben kifejezett cselekvés alanya azonos a mondat alanyával, 4. a cselekvéshez való viszonyt kifejező szószerkezetek, amelyekben a vezető ige felszólítást, tiltást, engedélyezést, megakadályozást stb. jelent: „veljety" — parancsol, „daty" — megenged, „zaprescsaty" — tilt, „zasztaviljaty" — kényszerít, „mesaty" — zavar, „objazaty" — kötelez, „pozvoljaty" — megenged, „pomogaty" — segít, „prinugyity" — kényszerít, „proszity" — kér, „szovetovaty" — tanácsol, „trebovaty" — követel stb. Pl. „Я попрошу вас говорить по существу дела." — „Kérem, a dolog lényegét mondja el."; „Приказываю наступать" — „Elrendelem a támadást." A cselekvéshez való viszonyt kifeiező szószerkezetekben az ún. infinitivus objectivus szerepel, amennyiben a benne kifejezett cselekvés alanya nem azonos a mondat alanyával. A fenti mondatok fordításából látható, hogy az orosz modális igék nagy részének a magyarban is modális ige felel meg, s csak egy-két esetben használ a magyar ugyanannak a modális árnyalatnak kifejezésére képzőt (-hat, -het), vagy pedig modális szót (képes). A modális viszonyt kifejező szószerkezet felépítésében is sok esetben mutatkozik párhuzamosság: a modális ige fejezi ki a módot, időt, személvt, számot, s a teljes jelentésű ige főnévi igenév alakban kapcsolódik melléie. A magyarban a főnévi igenevet sok esetben „hogy" kötőszós mellékmondattal bontjuk fel, amikoris a 4. csoDortba sorolt parancsolást, tiltást stb. jelentő igék után a magyar mellékmondat állítmánva felszólító módjával mintegy hangsúlyozza a buzdítást. A szovjet grammatikusok az 1—3. csoportba sorolt szószerkezetek igéi közt nem látnak szintaktikai viszonyt, s á szószerkezet két igéjét együtt tekintik a mondat összetett állítmányának. A modális jelentésű főnévi igeneves szószerkezetek közt külön csoportot alkotnak az oroszban azok, amelyekben a modális jelentést egy ún. predikatív határozószó vagy állapotkategória fejezi ki. A predikatív határozószók vagy állapotkategória az orosz grammatikai tudományban ma már külön szófaj. Olyan denominális szavak osztálya ez, 74