Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

IV. Miscellanea - Dr. Bakos József: Adatok a magyar ifjúság nyelvművelő munkájának fejlődéstörténetéhez. (A nyelvi ízlés és igény fejlődéséhez.)

nyozását is eredményezte. Sajnos nem volt természettudományos érdeklődésük. Pozitív irányban fejlődött nyelvművelő munkájuk azáltal, hogy eredeti alkotásokkal is jelentkeztek és gazdagítani kívánták az akkor oly szegény theatrum-irodalmat is. így született meg többek között az általuk is játszott Hunyady László című darab. Fontos kezdeményezésük, hogy munkálataikat meg is jelentették, s ezzel is példát adtak az utódoknak. (A Sopronyi Magyar Társaság Próbamunkáinak Sengéje . . .) A nemzeti nyelv iránti érdeklődés szélesebb körben vált a magyar ifjúságra jellemző magatartássá. Elsősorban ismeretes a nagyenyedi kollégium kezdeményezése (Próba, mellyet anyai nyelve tanulására tett a Nagy-Enyeden tanuló ifjak között fel-állott Magyar Társaság, 1792) mellett a pesti ifjúság nyelvművelő társulása, A Pesti Magyar Társaság keretében. (1791.) Mi most az alábbiakban a nem vagy a kevésbé ismert adatokat sorakoztatjuk fel. 1. A sárospataki ifjak 1792. júl. 8-án azt kérik felettes hatóságuktól, hogy a fizikát is magyarul tanítsák nekik. Az erre vonatkozó latin nyelvű beadványuk igen értékes dokumentum az ifjúság nyelvvédő munkájának igazolására is. Akkor Baráti Szabó Dávid volt a professzoruk, ezért írják, hogy »si sublimem altamque Physices Scientiam ex ore Celeberrimi Dilectissimi nobis Professoris Domini Davidis B. Szabó nativa lingua professuram . . . stb.« (Pataki Tud. gyűjt. Levéltára: A. XXIV, 8982.) 2. A Hazai Tudósítások (1806. XV. 124.) Egerből kelt közleményében a »T, Heves Vármegyei Ifjak« nyelvművelő munkájáról számol be olvasóinak. Az ifjak a magyar nyelvben tett előmenetelük bizonyítására »Magyar Nyelven tették ki Állításaikat«. Ezek a következők: »Nem abban áll a Nyelvnek tisztasága, hogy semmi idegen szók abban ne találtassanak, hanem hogy azokkal mód nélkül ne bővelkedjék.« — »A Magyar nyelvnek Históriája megmutatja, hogy időszakonként mindenkor voltak a M. nyelvnek gyámolítói.« Hivatkozás történik Apáczai Csere Jánosra és Encyklopédiájára is: »Ez a munka most újra ki van nyomtatva és megtaláltatik Pesten.« Ez a hivatkozás arra a tényre utal, hogy Apáczai idézett műve újra megjelent Győrben! 3. A Magyar Kurír (1824. XV. 116.) »a Soproni Magyar Társaságban a Társaságnak minden esztendőn tartatni szokott Innepét« emeli ki, s közöl tudósítást az ünnep eseményeiről, kiemelve azokat az alkalmakat, amelyekben »a munkás-Társak« az ékesen szólást gyakorolták, s »a folyó beszédben« való jártasságukról adtak számot. 4. A Tudományos Gyűjtemények (1823. XII. 41.) már arról számol be, hogy a magyar iskolákban »nem tsak különös Tanítók által nyilván tanítják a Magyar Nyelvet, hanem mindenütt különös magyar Társaságok is virágzanak a Sopronyi Magyar Kis Társaság ditséretes példája szerént.« 5. Ilyen társaság működött pl. Bitnitz Lajos vezetésével a szombathelyi Lyceumban is 1823 óta. A Tudományos Gyűjtemény ui. arról ad hírt, (1826. IV. 111.) hogv Bitnitz »a Tanulók közt egy magát magyar 642-