Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

IV. Miscellanea - Dr. Bakos József: Adatok a magyar ifjúság nyelvművelő munkájának fejlődéstörténetéhez. (A nyelvi ízlés és igény fejlődéséhez.)

Dr. EAKOS JÓZSEF: ADATOK A MAGYAR IFJÚSÁG NYELVMŰVELŐ MUNKÁJÁNAK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉHEZ — A nyelvi ízlés és igény fejlődéséhez — Nem véletlen, hogy a nyelvvel való törődési, s a nyelvművelés gyakorlatának felkarolása a magyar tanuló ifjúság körében is oly nagy szerepet játszott, hogy a nyelvművelő munka politikai színezettel és társadalmi igénnyel elsősorban az iskolák nyelvművelő társaságaiban, az ifjúság önkéntes nyelvművelő munkásságában jelentkezett a társadalom szélesebb körét is átnevelő erővel. A nyelv kérdése, a nyelvművelés gyakorlata ui. magyar viszonylatban a nemzeti élet, az anyanyelvi kultúra igénylésének legfontosabb jele volt az ifjúság körében is. Az sem véletlen, hogy az ifjúság nyelvművelő munkája is az 1790-es években bontogatta erőteljesebben szárnyait. Ezekben az években írók és politikusok egyaránt hirdették, hogy az anyanyelv használatának és kultúraterjesztő szerepének elősegítése és erősítése magyar viszonylatban a nemzeti-polgári fejlődés központi kérdése. Az egykorú magyar hírlapirodalom sem véletlenül foglalkozott oly előszeretettel a nyelv problémájával. Az ifjúság körében meginduló nyelvművelő munkáról is tág keretekben számolnak be a lelkes tudósítások. A Hadi És Más Nevezetes Történetek (1790. II. 705) a »soproni lyceumi magyar társaságról« ad tudósítást: »A Soproni Tanulók közzül egy kis Társaság állott öszve olly nemes Szándékból, hogy magát a nemzeti Nyelvben eggyesített erővel annál előmenetelesebben gyakorolhassa.« Ez a Soproni Magyar Társaság valóban az első magyar ifjúsági nyelvművelő társulat, Kiss János és Németh László soproni tanuló ifjak benne a kezdeményezők. Nyelvművelő munkájuk tartalmában irányt szabott hosszú időre a hasonló magyar kezdeményezéseknek. Ezek az ifjak elsősorban fordítottak. Fordítás-irodalommal kívánták gazdagítani a magyar irodalmat. De a fordításokkal kapcsolatos műhelymunkát komolyabb nyelvi, stílusbeli gyakorlatoknak is tekintették. Nyelvi, szépirodalmi és politikai érdeklődésük mellett erősödött a tudományok iránti vonzódásuk is. Az ízlés és stílus problémáit elsősorban Eschenburg alapján, nyelvfilozófiai nézeteiket Adelung nyomán alakították ki. Jelentős az a kezdeményezésük is, hogy magyar nyelvi érdeklődésük a magyar nyelvtanirodalom úttörői munkáinak tanulmá38* 633