Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

Nem. marad meg azonban a munkanélküliség okozta kivándorlás, mivel erre semmi szükség nincs. Az új üzemek építése, az új ipari körzetek kifejlesztése egyben az egészséges decentralizációt is szolgálja. Azzal, hogy eddig szinte hasz­nálhatatlan területeken veti el a társadalmi élet csiráit, lehetővé teszi új népsűrűségi területek kialakulását, új városok építését. Most kapjuk a hírt, hogy a Szovjetunióban már több mint félezer teljesen új város épült (többségük az ország keleti felében, a Volgától a Csendes-óceánig) és azt is halljuk, hogy az 500 ezernél népesebb városokban új gyárat nem építenek. Az ipar területileg is hatalmasan kiszélesedik, a régi tradicionális iparvidékek mellett ma már új ipari körzetek nevét tanít­juk az iskolában. Egy új népsűrűségi térkép szerint 1926-tól 1956-ig a Szovjetunió lakosságának a gyarapodása Kelet-Szibériában, Szovjet Közép-Ázsiában, a Kuznyecki iparvidéken, a Pecsora és Kola körzeté­ben meghaladja a 900 százalékot. Az európai területeken ennél sokkal kisebb az emelkedés [24]. Amennyiben a százalékos eltérés ilyen mér­tékben még hosszú ideig megmarad, lényegesen enyhíteni fogja a ma még fennálló óriási népsűrűségi különbségeket, amelyeket egyébként ilyen nagy és egészen eltérő éghajlatú, sok növényzeti zónára kiterjedő országban szinte természetesnek tarthatunk. A nagy különbségek meg­szüntetése terén éppen az ipar segíthet a legjobban, tekintettel arra, hogy annak nincsenek klimatikus igényei, nyersanyagot és energiát pedig az éghajlati viszonyoktól függetlenül is talál. Az ipartelepítésnek és a vele kapcsolatos népsűrűségnek bizonyos természeti feltételei is vannak. A munka termelékenységének egyik fontos feltétele, hogy az ipart közel vigyük a nyersanyaghoz, több eset­12. ábra. A Bakony és Balaton környékének település-sűrű­sége. A nagyon sűrű községhálózat kialakulásában a felszín daraboltságán kívül történelmi okok is közrejátszottak. A víz­ben szegény mészkőfennsík ritkán lakott. 634-

Next

/
Thumbnails
Contents