Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai
ben az energiaforrásokhoz is. A költséges szállításokat így meg lehet takarítani. A profitéhes tőkés ipar e szempont túlzott érvényesítésével a legkedvezőbb lehetőségek kiaknázására törekszik, a többit elhanyagolja. A szocialista ipar minden természeti forrást igyekszik hasznosítani. Ennek ellenére a természeti kincsek változatos és egyenlőtlen előfordulása, vagy különböző forgalmi fekvése miatt egyes iparvidékek a szocialista rendszerben is előbb, mások később és különböző mértékben, valamint különböző földrajzi helyen alakulnak ki. Ezzel együtt a népesedési folyamatokban is hasonló különbség áll be. A régi Oroszországban keletkezett három nagy iparvidék (Moszkva környéke, Donyec-medence, Ural) után a szocialista Szovjetunióban Karaganda környéke, a Kuznyecki-medence és Távolkelet (Komszomolszk) csatlakozott az ipari létesítmények gazdag sorához. A Kuznyecki-medence népesedése és ipari fejlődése a többi, nem kevésbé gazdag szibériai szénmedencét bizonyára jobb forgalmi helyzete, az Urallal való összeköttetése révén előzte meg. Az európai területeken az említett régi iparvidékek ugranak ki 100/km 2-nél jóval nagyobb sűrűségükkel. Hozzájuk csatlakozik Leningrád kissé szűkebb területe. A moszkvai körzet népességét hajdanában a védhető helyzet és a kereskedelem, ma az ipar, valamint a központi forgalmi helyzet, a Donyecét és Leningrádét a tengeri forgalom is támogatja. (Leningrád: »Európára néző ablak«). A forgalom mindig kifejezi az ipari területek távolra ható kapcsolatait. Az ipari körzet s annak városi központja nem csupán helyi földrajzi energiákból él. Az iparnak bizonyos anyagokat importálni, kész terméket exportálni 13. ábra. Az előbbivel azonos terület település-sűrűsége az Alföld déli részén. Kevésszámú, de népes község, város. A települések domborzathoz való kötöttsége megszűnik, sokkal inkább a talaj minősége és a hajdani árvizes terület játszik szerepet. A kisebb települések hiánya, a nagyhatárú városok kialakulása történelmi okokkal magyarázható. 627-