Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Chikán Zoltánné: Adalékok az alaktani elemek stílusértékéhez

Pl. mást jelent: Cikkem jelent meg a Csillagban (a folyóirat); korrektorságot vállaltam a Csillagnál (a szerkesztőség) [35]. Bár GVOZGYEV szerint ezek a különbségek nem tartoznak a stilisztika körébe, mégis tagadhatatlan, hogy a jelentés elkülönülés mellett itt stiláris különbségek is fellépnek. Nézzük meg pl. a helyhatározóragok által kifejezett jelentésmódosulásokat az iskola hangsornál: ~ az iskola épületében; ~ az iskola keretében; ~ iskola építésén; , ~ az iskolaépületből; ~ más munkahelyre ment; ~ alkalmi tanfolyamon; ~ ez is alkalmi tanfolyam, de csak időszakos bejárással. Nincs teljesen igaza KÖVESI Magdának, amikor úgy véli, hogy az iskolán és iskolára forma pártiskolát jelent, az iskolában hangsor pedig általános- és középiskolát [37]. Úgy vélem, hogy az iskola hangsor egész napos elfoglaltsággal járó időszakos tanfolyam; iskolára ~ szintén időszakos tanfolyam, de nem egész napos, esetleg nem is mindennapos elfoglaltság; iskolában pedig magát az iskola épületet jelenti, tekintet nélkül arra, hogy éppen milyen foglalkozás folyik benne. De nemcsak árnyalati jelentés különbségek feltüntetésére alkalmasak a ragok. Archaikus színezetet is adhatnak a hangsornak. BERRAR Jolán a -belől, -bői alakváltozatokat figyelve megállapítja, hogy szembetűnő, hogy a hosszabb forma mennyire ragaszkodik egves szavakhoz. A menny szóhoz szinte kivétel nélkül a -belől alak járul a régi nyelvben, amit az egyházi kifejezés iránti tiszteletből magyarázhatunk [38]. A -képpen raggal kapcsolatban pedig ezeket írja: „.. . kétségtelen, hogy a -képpen használatát mint stílus sajátosságot... is figyelembe kell vennünk. Hogy a -képpen rag használata éppen a biblia fordításokban alig lépi túl a kötőszói — kérdőszói és mutatónévmási kört, nyilván szakrális szövegek archaikus, folyamatosabb hagyományú nyelvével magyarázhatjuk" [39]. Népi hatásra is mutathatnak egyes ragok. Petőfinél éppen ezért igen gyakori a -tói, -tői, -ból, -bői, -ról, -ről ragok u, ü -s változata [40]. VERES Péternél ugyancsak népi hatásra igen gyakori a ragtalan helyhatározók használata: Amikor beesteledik, elballagok Varga Imréék (Szűk esztendő, 17); Leginkább Szabóék szoktam menni; elmegyek Mihály bátyámék, vagy István sógorék. (Szűk esztendő 39.) [41]. A határozóragok kifejező ereje szembeszökően érvényesül SZABÓ Pál írásaiban is. Egyik novellájában így ír: . . .— szólalt meg az aszszony a hajnalon [42], A köznyelvi hajnalban forma helyett ezt találjuk: a hajnalon. A bel viszonyt kifejező inessivusi alakot a superressivusi váltja fel. Mit mond ez számunkra? Én úgy érzem, ez a nyelvi forma méginkább kifejezi az idő koraiságát: nem hajnalban, hanem 60 iskolában dolgozik iskolánál dolgozik iskolán dolgozik eljött az iskolából eljött az iskolától iskolán van iskolára jár